Száz hektárnyi védett terület égett le 2022.08.29. 08:14

Az idei év rendkívül aszályos időjárásnak köszönhetően számos helyen és körülmények között tapasztalhattunk meg természeti környezetben tűzeseteket.

Alföldön, dombvidéken és hegyek között. Száraz fű, nádasok, zsombékosok, borókások, erdőterületek, fasorok és facsoportok, nincs is talán olyan hely és életközösség, ami ne szenvedett volna káreseményt az idén és még nincs itt az év vége…

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét tekintve nemrégiben a Dél-Hevesi Tájegységben csaptak fel a lángok, Átány közigazgatási határában. A Nagy-fertői mocsár néven ismert területrészen két nap leforgása alatt megközelítőleg 100 hektárnyi természeti terület „szenesedett el”. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet szerves részeként ismert szikes pusztai táj gyepekkel, zsombékosokkal és mocsarakkal tarkított síkvidéki környezet. A tájra alapvetően a legelő állatállomány és a gazdag madárvilág jellemző. Találkozhatunk itt a nagyon megritkult dél-hevesi túzokállomány (Otis tarda) utolsó példányaival, az élőhelyek átalakulása miatt egyre veszélyeztetettebb hamvas rétihéja (Circus pygargus) költő egyedeivel, a fiókáit vadászni tanító parlagi sasokkal (Aquila heliaca), de a világ egyik leggyorsabb madarával, a kerecsensólyommal (Falco cherrug) is.

A katasztrófavédelmi szakemberek megtettek mindent a lehetőségeikhez mérten, hogy csökkenteni tudják a károkat, de a fokozódó hőmérséklet és a megélénkülő szél újra és újra lángba borította a füves területet. A szebb napokat megélt mocsaras részeken most óriási repedések tátonganak, az elszenesedett zsombékok között nem fog búvóhelyet találni a réti fülesbagoly (Asio flammeus) vagy a sárszalonka (Gallinago gallinago). A rovarvilág és a rágcsálók egy része a tűz martalékává vált, ami túlélte, azt másnap a ragadozók szedtek össze könnyedén, menedék híján. Nem mondható ki biztosra a tűz eredete mire is vezethető vissza, de ami tény, hogy az ember akarva akaratlanul is hozzá szokott járulni az ilyen eseményekhez. Kerti bográcsozás a falu szélén, az autóbók kidobott csikk, mindenfelé szétdobált műanyag és egyéb üvegek, számos, végtelenül sorolható emberi könnyelműség…

Nagyon nagy nyomás nehezedik a változó és egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények közepette a természeti környezetünkben megmaradt növény és állatvilágra egyaránt. A rendkívül gyorsan átalakuló környezetünkben a velünk együtt élő fajok megóvása és a jövő nemzedékek számára való fenntartása a természetvédelmi szakemberek rendkívüli feladata és a 21. századi ember felelős kihívása is egyben. Tegyünk hát ennek érdekében a hétköznapok során is és óvjuk, védjük együtt természeti környezetünket!

FELHÍVJUK A FIGYELMET, hogy az országos tűzgyújtási tilalom továbbra is érvényben van. Senkit ne tévesszen meg a változékony időjárás, még mindig tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is!

  • A saját kertjében mindenki bográcsozhat és grillezhet, de a tüzet nem szabad magára hagyni.
  • A kirándulók, autósok ne dobják el a cigarettacsikket, mert az út menti száraz növény könnyen meggyulladhat.
  • A kerti zöldhulladékot pedig csak ott szabad elégetni, ahol és amikor ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ahol nincs ilyen önkormányzati rendelet, ott ez tilos.
  • Tarlót égetni sehol sem szabad.

Idén már több mint 14.300 tűz keletkezett a szabadban, amelyeknél 67-en sérültek meg, 7 ember pedig életét vesztette. Vegyük komolyan a tűzgyújtási tilalmat, a természeti környezetünk megóvása közös érdekünk!

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom