Szalakóták gyűrűzése Dél-Hevesben 2020.07.17. 14:29

  1. Index
  2. Hírek
  3. Szalakóták gyűrűzése Dél-Hevesben
  1. Index
  2. Hírek
  3. Szalakóták gyűrűzése Dél-Hevesben

Idén nyáron is lezajlott a szalakóták színes gyűrűs jelölése, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben a „Szalakóta védelme a Kárpát-medencében” projekt keretén belül.

Ezzel együtt, lassan végéhez közeledik a Szalakóta Life+ pályázat is, mely fő célja a Kárpát-medence szalakóta populációjának megerősítése és hosszú távú fenntartható védelmének megalapozása. A projekt kiemelt feladatai közé tartozott a fészkelő- és táplálkozóhelyek állapotának javítása. Ennek egyik jól látható eredménye pedig, a Dél-hevesi Tájegység területén évről-évre növekvő szalakóta állomány, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.

Fotó: Kecskés Dóra

A gyűrűzéseket, mint minden évben most is, az odúellenőrzések során végeztük, hogy minél kevesebb zavarás érje a madarakat. A 2020-as szezonban, több szalakóta fészekben is 6 fióka nevelkedett, de általában 4-5 fiókás fészekaljakkal találkozhattunk. A területen nagy eltérést tapasztalhattunk a költések között, volt ahol már kirepülés előtti fiókákat találtunk, ugyanakkor máshol még csak tojásokat.

Fotó: Gál Renáta

Fotó: Kecskés Dóra

Az ellenőrzés során több felnőtt madarat is sikerült befogni. Összesen 31 felnőtt madár és 21 fióka lábára került gyűrű. A friss gyűrűzések mellett idén 9 esetben történt visszafogás. A meggyűrűzött madarak ismételt megfogásakor (visszafogás) a fémgyűrű, valamint a színes gyűrű számát leolvassuk, a madár adatait rögzítjük, majd újra szabadon engedjük. A gyűrűzött madarak segítségével későbbiekben információkat kaphatunk a vonulással, területhűséggel kapcsolatos kutatásainkhoz. A gyűrűzött madarat akár élve, akár elpusztulva találja meg valaki a gyűrűszám alapján azonosítani tudjuk, hogy melyik évben, melyik odúban kelt ki a madár és ki gyűrűzte.

Mostanra már valószínűleg a legtöbb szalakóta odúból sikeresen kirepültek a fiókák. Ilyenkor a szülőmadarak az odúk környéki fákon ücsörgő fiókáikat továbbra is etetik különböző rovarokkal, hüllőkkel, rágcsálókkal, melyekből jóval nagyobb egyedszámban találnak a legeltetett gyepeken, mint a kaszált, vagy éppen nem hasznosított területeken.

Szerző:

Gál Renáta (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

Kecskés Dóra (Szalakóta Life fajvédelmi munkatárs)

Jegyvásárlás
szerző
Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens
Írjon üzenetet
Kecskés Dóra
Kecskés Dóra
projekt munkatárs
Írjon üzenetet

Kapcsolódó

Barna medve (Ursus arctos)

Barna medve (Ursus arctos)

2018.08.06. 13:53
A barna medve a legnagyobb termetű emlős fajunk: általában 100-340 kilót nyom, de ritkán elérheti a 450 kilogrammos súlyt is. A kifejlett egyedek hossza két méter körüli. Alapvetően magányos állat, és territoriális magatartást mutat. A bocsok az elválasztás után a következő tavaszig általában anyjukkal maradnak.Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A hímek területe nagyjából háromszorosa a nőstényekének.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom