Szakmai nap a Miskolci Egyetem turizmus szakos hallgatóinak 2019.04.18. 03:42

Félszáz egyetemi hallgató vett részt Lillafüreden a BNPI, a Bükki Természetvédelmi, Kulturális és Ökoturisztikai Alapítvány és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete által szervezett terepi szakmai napon.

A hallgatók az Anna-barlangban

A terepi nap célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai tevékenységének a megismertetése és a most kialakítás alatt álló Bükk-vidék Geopark turisztikai feladatainak a bemutatása volt, amelyen Nagy Júlia, a BNPI Kommunikációs és Ökoturisztikai Osztályvezetője, Gasztonyi Éva, a Bükki Természetvédelmi, Kulturális és Ökoturisztikai Alapítvány vezetője, valamint Szakál Zoltán és Nagy Katalin, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói kalauzolták a hallgatókat Lillafüreden.

Nagy Júlia és Gasztonyi Éva azt próbálta bemutatni a gyakorlatban a hallgatóknak, hogyan lehet egy geoparkot, amely mást jelent geológiai, természetvédelmi, térségfejlesztési és turisztikai szempontból, turisztikailag felépíteni - azaz hogyan indul el a turisztikai termékfejlesztés és márkázás egy geológiai értékekre építő, termék alapú turisztikai desztinációban. Mindkét szakember kiemelte, hogy jelenleg még a munka elején tartanak, s ennek a terepi napnak, ugyanúgy, mint a két hete Szilvásváradon az Eszterházy Egyetem hallgatóinak tartott szakmai programnak is fontos célja a közös gondolkodás elindítása az egyetemek turizmus szakos hallgatóival abban a reményben, hogy a későbbiekben aktív szerepet tudnak majd vállalni a geopark megvalósításában.

A Szent István-barlangban még egy selmeci diákdal is felcsendült

A tervezett Bükk-vidék Geopark több turisztikai szempontból is nagyon jelentős geológiai értéke (geosite-ok vagy geotópok) található Lillafüreden és közvetlen környékén - ezeket Gasztonyi Éva, a Bükki Természetvédelmi, Kulturális és Ökoturisztikai Alapítvány vezetője mutatta be a Szent István-cseppkőbarlang, az Anna-barlang és a Szeleta-barlang felkeresése során, Nagy Júlia pedig szakmai idegenvezetés során mutatta be Lillafüred múltját és jelenét, számos jó példát felhozva a gyógyhelyi státuszú terület múltjából arra, mit jelent a komplex turisztikai termékfejlesztés a gyakorlatban. Szó esett arról is, milyen kihívások előtt áll a Nemzeti Park Igazgatóság az ökoturizmus fejlesztése terén, hiszen a Bükkben több ökoturisztikai attrakció fejlesztése is folyamatban van (pl. Bükki Csillagda, Szeleta-park Látogatóközpont), miközben fontos cél a természeti fenntarthatóság biztosítása.

Kapcsolódó

Olasz-kapui tanösvény

Olasz-kapui tanösvény

2018.11.19. 15:52
A karsztfennsíkon vezető tíz kilométeres körtúra bejárása közben felfedezhetjük a barlangok világát, a különleges élővilággal büszkélkedő hegyi réteket és a bükkerdőket is. Legmagasabb pontja a fennsík peremét jelző „Kövek” vonulatának tagja, a Tar-kő, ahonnét nagyszerű kilátás nyílik a Déli-Bükkre, de tiszta időben az Alföld és a Mátra is látható. A tanösvény kiindulópontja a Szilvásvárad felől személykocsival is megközelíthető Olasz-kapui parkoló, bejárása pedig fél-vagy egész napos túraélményt jelent.
Bükk-fennsík – Olasz-kapui TanösvényAz Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu – Fekete-sár-rét – Tar-kő – Őserdő – Káposztáskert-lápa – Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével (karrmezők, karsztvápák, töbörcsoportok), a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepjeivel (Tar-kő), az Őserdő 24 hektár területű montán bükkösével (amelyet 1942-ben nyilvánították védetté), a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgyével (Káposztáskert-lápa) és az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával: a hegység legidősebb forrásbarlang-nemzedékéhez tartozó Kőrös-barlanggal.Az Olasz-kapui Tanösvényt (Olasz kapu - Fekete-sár-rét - Tar-kő - Őserdő - Káposztáskert-lápa - Olasz-kapu) bejárva geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt kapunk.Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.
Tovább olvasom
Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

2018.05.13. 10:55
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges felszínalaktani formakincsei közül a Kis-kőháti-zsombolyt – vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagymező fokozottan védett növényvilágát mutatja be.
A tetőközeli zsombolyok a hegység legidősebb karsztalakulatai, valószínűleg későpliocén korú vagy öregebb víznyelőbarlangok táplálóterületüket és tölcsérjüket vesztett maradványai, mint például a Kálmán-réti-, a Kis-Kőháti-, a Lyukas-gerinci- és a Mélysár-bérci-zsomboly. Ehhez a bükki viszonylatban idősebb, tetőközeli zsombolynemzedékhez tartozik, a tanösvény által érintett Kis-kőháti-zsomboly is, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. A Bükk legnagyobb felszíni karsztformája a Nagy –mező poljéja (karsztvápája ): olyan nagy területű, karsztosodó kőzetbe mélyülő karszttál, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. A Nagy-mező sűrű töbörhálózatát a tetők felől lefutó völgyek egykori, többnyire időszakos vízfolyásai hozták létre.
A Nagymező hazai viszonylatban egyedülálló 900 méter tengerszint feletti magasságával. Megfigyelhetjük a karszthegységek jellegzetes víznyelőit. A túra érinti Három-kőt, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Bükk déli részére, tiszta időjárás esetén a Tokaj-hegy és a Tisza-tó is látható.
Időtartam: 1 óra
Közepes nehézségű túra.Állomások:1. – Kis-Kőhát-nyereg (indítóállomás) 2. – Kis-kőháti-zsomboly (tábla) Bükki viszonylatban a legidősebb barlangok közé tartozik, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. 3. – Nagy-mező (fokozottan védett terület) (tábla) A Bükk legnagyobb karsztvápája, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. Erdőirtás nyomán keletkezett hegyi rét számos növényritkasággal.

Vezetőfüzet:bkk-fennsiki_tanosvenyek.7.pdf
Tovább olvasom