Sasszinkron, avagy sasszámlálás… idén a huszonegyedik 2024.01.18. 13:47

Számolni a sasokat, már huszonegy éve. Nem unalmas ez egy kicsit? – merülhet fel a kérdés. Számomra az idei évben is kiderült, hogy egyáltalán nem, hiszen a természetben mindig van valami érdekesség vagy jelenség, amit csodálva szemlélhetünk.

A 2024-es esztendőben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) január 12. és 15. között rendezte meg az Országos Sasszinkront a nemzetipark-igazgatóságokkal, civil szervezetekkel és helyi önkéntesekkel együttműködve.

Az MME Ifjúsági Tagozatát képviselve a szombati napon csatlakoztunk Marci barátommal (Szőke Márton) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Hevesi Tájegységéhez, ahonnan egy reggeli, gyors eligazítást követően mentünk is a kijelölt területünkre. Térkép, távcső, spektív, fényképezőgép összekészítve és már sétáltunk is az egyik meglehetősen ritkás, „téli arcát” mutató akácfasor mellett, ahol egy egerészölyv (Buteo buteo) gubbasztó példányára figyeltünk fel. Hideg idő jellemezte a felmérés előtti napokat, reggelre a hőmérséklet erősen a mínusz tartományba süllyedt. Látszatra az ölyv ennek nem örült annyira, ellenben mi annál inkább, mivel sárnak nyoma se volt. Az elmúlt időszakokban lehullott nagy mennyiségű csapadék olykor kisebb jégpályaként csillogott a gyepek és szántóföldek felszínén a tiszta, napfényes időben.

Nem kellett sokat várnunk és a távolban, egy meglehetősen picinek tűnő, de terebélyes fán kettő, nagyobbacska gombócot pillantottunk meg. Öreg parlagi sas pár (Aquila heliaca), derült ki a spektívvel jobban szemügyre véve a két madarat, melyek sötét vállán két-két jókora fehér folt díszelgett. Az idős madarak ismertetőjegye ez, míg a fiatalok egyöntetűen barnásak és majd csak évek alatt válnak ivaréretté.

Boldogan dokumentáltuk a látottakat a térképünkön, hiszen a sasoké most a főszerep, ezen a tájon annál is inkább. Elsőként az országban itt kezdték el a fokozottan védett sasok és társaik felmérését a szakemberek, amely felmérés mára nemzetközi keretekig bővült, aktivitásra csábítva ezzel a Kárpát-medence ornitológusait.

Közben egy erdősávhoz értünk, melynek túloldalán egy jókora gyep terült el. Első ránézésre sivárnak tűnt és kihaltnak a maga néhány kicsi bokrocskájával. Nincs itt semmi látnivaló – gondoltuk –, amikor egy vörös róka (Vulpes vulpes) és egy mezei nyúl (Lepus europaeus) szaladt ki a közeli cserjésből nem éppen a megszokott felállásban. Elől a róka, impozáns téli bundájában, majd mögötte a nyúl, ami határozatlan, de gyors léptekkel követte. Fura látvány, ez tény, a nyúlon is látszott, hogy ez a felállás őt is meglepte.

Ilyen érdekes és nem mindennapi jelenetek helyszínen haladtunk tovább, lassan túránk vége felé közeledve. A kissé megélénkülő szélben egy vörös vércse „szitált”, mely szó a mozgására utal. Így vadászik. Szinte megáll a levegőben ügyesen kihasználva a szelet, miközben a talajt vizslatja, hátha akad valami kiadós, pocokcsemege.

Tapasztalataink alapján visszaeshetett a kis rágcsálók száma, ugyanis a télen rendszeresen előforduló gatyás ölyvvel (Buteo lagopus) és kékes rétihéjával (Circus cyaneus) nem találkoztunk túránk során.

Hasonló élményekről számoltak be a felmérés további résztvevői is, akikkel a nap végén a besenyőtelki Végállomás presszóban tudtuk megosztani a nap folyamán tapasztaltakat, egy kellemes forró csoki kíséretében.

Itt megtörtént az adatlapok összegyűjtése, melyeken a feljegyzett madarak faj- és egyedszámuk alapján bontásban szerepeltek. A szinkronszámlálás során a szakemberek számba veszik az MME címerében található túzok (Otis tarda) állományait is, valamint az idei felmérésen, az év madaraként, ugyancsak kiemelt szerepet kapott a kerecsensólyom (Falco cherrug).

Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a résztvevőknek az egész napos kitartó munkájukért, és biztatni minden érdeklődőt a természetben való időtöltésre, mert sokszor nem is gondolnánk, milyen csodás élővilág vesz körül bennünket. Óvjuk, védjük természeti értékeinket! Ne feledjék, január második hétvégéje minden évben sasszinkron!

2024 Sasszinkron megfigyelési eredmények a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:

Parlagi sas212
Rétisas95
Szirti sas5
Kerecsensólyom17
Vándorsólyom3
Kékes rétihéja65
Egerészölyv1178
Vörös vércse405
Túzok4
Gatyás ölyv72
Karvaly32
Héja8


Szerző: Juhász Benedek

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom