Sasszinkron, avagy sasszámlálás… idén a huszonegyedik 2024.01.18. 13:47

Számolni a sasokat, már huszonegy éve. Nem unalmas ez egy kicsit? – merülhet fel a kérdés. Számomra az idei évben is kiderült, hogy egyáltalán nem, hiszen a természetben mindig van valami érdekesség vagy jelenség, amit csodálva szemlélhetünk.

A 2024-es esztendőben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) január 12. és 15. között rendezte meg az Országos Sasszinkront a nemzetipark-igazgatóságokkal, civil szervezetekkel és helyi önkéntesekkel együttműködve.

Az MME Ifjúsági Tagozatát képviselve a szombati napon csatlakoztunk Marci barátommal (Szőke Márton) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Hevesi Tájegységéhez, ahonnan egy reggeli, gyors eligazítást követően mentünk is a kijelölt területünkre. Térkép, távcső, spektív, fényképezőgép összekészítve és már sétáltunk is az egyik meglehetősen ritkás, „téli arcát” mutató akácfasor mellett, ahol egy egerészölyv (Buteo buteo) gubbasztó példányára figyeltünk fel. Hideg idő jellemezte a felmérés előtti napokat, reggelre a hőmérséklet erősen a mínusz tartományba süllyedt. Látszatra az ölyv ennek nem örült annyira, ellenben mi annál inkább, mivel sárnak nyoma se volt. Az elmúlt időszakokban lehullott nagy mennyiségű csapadék olykor kisebb jégpályaként csillogott a gyepek és szántóföldek felszínén a tiszta, napfényes időben.

Nem kellett sokat várnunk és a távolban, egy meglehetősen picinek tűnő, de terebélyes fán kettő, nagyobbacska gombócot pillantottunk meg. Öreg parlagi sas pár (Aquila heliaca), derült ki a spektívvel jobban szemügyre véve a két madarat, melyek sötét vállán két-két jókora fehér folt díszelgett. Az idős madarak ismertetőjegye ez, míg a fiatalok egyöntetűen barnásak és majd csak évek alatt válnak ivaréretté.

Boldogan dokumentáltuk a látottakat a térképünkön, hiszen a sasoké most a főszerep, ezen a tájon annál is inkább. Elsőként az országban itt kezdték el a fokozottan védett sasok és társaik felmérését a szakemberek, amely felmérés mára nemzetközi keretekig bővült, aktivitásra csábítva ezzel a Kárpát-medence ornitológusait.

Közben egy erdősávhoz értünk, melynek túloldalán egy jókora gyep terült el. Első ránézésre sivárnak tűnt és kihaltnak a maga néhány kicsi bokrocskájával. Nincs itt semmi látnivaló – gondoltuk –, amikor egy vörös róka (Vulpes vulpes) és egy mezei nyúl (Lepus europaeus) szaladt ki a közeli cserjésből nem éppen a megszokott felállásban. Elől a róka, impozáns téli bundájában, majd mögötte a nyúl, ami határozatlan, de gyors léptekkel követte. Fura látvány, ez tény, a nyúlon is látszott, hogy ez a felállás őt is meglepte.

Ilyen érdekes és nem mindennapi jelenetek helyszínen haladtunk tovább, lassan túránk vége felé közeledve. A kissé megélénkülő szélben egy vörös vércse „szitált”, mely szó a mozgására utal. Így vadászik. Szinte megáll a levegőben ügyesen kihasználva a szelet, miközben a talajt vizslatja, hátha akad valami kiadós, pocokcsemege.

Tapasztalataink alapján visszaeshetett a kis rágcsálók száma, ugyanis a télen rendszeresen előforduló gatyás ölyvvel (Buteo lagopus) és kékes rétihéjával (Circus cyaneus) nem találkoztunk túránk során.

Hasonló élményekről számoltak be a felmérés további résztvevői is, akikkel a nap végén a besenyőtelki Végállomás presszóban tudtuk megosztani a nap folyamán tapasztaltakat, egy kellemes forró csoki kíséretében.

Itt megtörtént az adatlapok összegyűjtése, melyeken a feljegyzett madarak faj- és egyedszámuk alapján bontásban szerepeltek. A szinkronszámlálás során a szakemberek számba veszik az MME címerében található túzok (Otis tarda) állományait is, valamint az idei felmérésen, az év madaraként, ugyancsak kiemelt szerepet kapott a kerecsensólyom (Falco cherrug).

Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a résztvevőknek az egész napos kitartó munkájukért, és biztatni minden érdeklődőt a természetben való időtöltésre, mert sokszor nem is gondolnánk, milyen csodás élővilág vesz körül bennünket. Óvjuk, védjük természeti értékeinket! Ne feledjék, január második hétvégéje minden évben sasszinkron!

2024 Sasszinkron megfigyelési eredmények a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:

Parlagi sas212
Rétisas95
Szirti sas5
Kerecsensólyom17
Vándorsólyom3
Kékes rétihéja65
Egerészölyv1178
Vörös vércse405
Túzok4
Gatyás ölyv72
Karvaly32
Héja8


Szerző: Juhász Benedek

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom