Sasszinkron, avagy sasszámlálás… idén a huszonegyedik 2024.01.18. 13:47

Számolni a sasokat, már huszonegy éve. Nem unalmas ez egy kicsit? – merülhet fel a kérdés. Számomra az idei évben is kiderült, hogy egyáltalán nem, hiszen a természetben mindig van valami érdekesség vagy jelenség, amit csodálva szemlélhetünk.

A 2024-es esztendőben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) január 12. és 15. között rendezte meg az Országos Sasszinkront a nemzetipark-igazgatóságokkal, civil szervezetekkel és helyi önkéntesekkel együttműködve.

Az MME Ifjúsági Tagozatát képviselve a szombati napon csatlakoztunk Marci barátommal (Szőke Márton) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Hevesi Tájegységéhez, ahonnan egy reggeli, gyors eligazítást követően mentünk is a kijelölt területünkre. Térkép, távcső, spektív, fényképezőgép összekészítve és már sétáltunk is az egyik meglehetősen ritkás, „téli arcát” mutató akácfasor mellett, ahol egy egerészölyv (Buteo buteo) gubbasztó példányára figyeltünk fel. Hideg idő jellemezte a felmérés előtti napokat, reggelre a hőmérséklet erősen a mínusz tartományba süllyedt. Látszatra az ölyv ennek nem örült annyira, ellenben mi annál inkább, mivel sárnak nyoma se volt. Az elmúlt időszakokban lehullott nagy mennyiségű csapadék olykor kisebb jégpályaként csillogott a gyepek és szántóföldek felszínén a tiszta, napfényes időben.

Nem kellett sokat várnunk és a távolban, egy meglehetősen picinek tűnő, de terebélyes fán kettő, nagyobbacska gombócot pillantottunk meg. Öreg parlagi sas pár (Aquila heliaca), derült ki a spektívvel jobban szemügyre véve a két madarat, melyek sötét vállán két-két jókora fehér folt díszelgett. Az idős madarak ismertetőjegye ez, míg a fiatalok egyöntetűen barnásak és majd csak évek alatt válnak ivaréretté.

Boldogan dokumentáltuk a látottakat a térképünkön, hiszen a sasoké most a főszerep, ezen a tájon annál is inkább. Elsőként az országban itt kezdték el a fokozottan védett sasok és társaik felmérését a szakemberek, amely felmérés mára nemzetközi keretekig bővült, aktivitásra csábítva ezzel a Kárpát-medence ornitológusait.

Közben egy erdősávhoz értünk, melynek túloldalán egy jókora gyep terült el. Első ránézésre sivárnak tűnt és kihaltnak a maga néhány kicsi bokrocskájával. Nincs itt semmi látnivaló – gondoltuk –, amikor egy vörös róka (Vulpes vulpes) és egy mezei nyúl (Lepus europaeus) szaladt ki a közeli cserjésből nem éppen a megszokott felállásban. Elől a róka, impozáns téli bundájában, majd mögötte a nyúl, ami határozatlan, de gyors léptekkel követte. Fura látvány, ez tény, a nyúlon is látszott, hogy ez a felállás őt is meglepte.

Ilyen érdekes és nem mindennapi jelenetek helyszínen haladtunk tovább, lassan túránk vége felé közeledve. A kissé megélénkülő szélben egy vörös vércse „szitált”, mely szó a mozgására utal. Így vadászik. Szinte megáll a levegőben ügyesen kihasználva a szelet, miközben a talajt vizslatja, hátha akad valami kiadós, pocokcsemege.

Tapasztalataink alapján visszaeshetett a kis rágcsálók száma, ugyanis a télen rendszeresen előforduló gatyás ölyvvel (Buteo lagopus) és kékes rétihéjával (Circus cyaneus) nem találkoztunk túránk során.

Hasonló élményekről számoltak be a felmérés további résztvevői is, akikkel a nap végén a besenyőtelki Végállomás presszóban tudtuk megosztani a nap folyamán tapasztaltakat, egy kellemes forró csoki kíséretében.

Itt megtörtént az adatlapok összegyűjtése, melyeken a feljegyzett madarak faj- és egyedszámuk alapján bontásban szerepeltek. A szinkronszámlálás során a szakemberek számba veszik az MME címerében található túzok (Otis tarda) állományait is, valamint az idei felmérésen, az év madaraként, ugyancsak kiemelt szerepet kapott a kerecsensólyom (Falco cherrug).

Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a résztvevőknek az egész napos kitartó munkájukért, és biztatni minden érdeklődőt a természetben való időtöltésre, mert sokszor nem is gondolnánk, milyen csodás élővilág vesz körül bennünket. Óvjuk, védjük természeti értékeinket! Ne feledjék, január második hétvégéje minden évben sasszinkron!

2024 Sasszinkron megfigyelési eredmények a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:

Parlagi sas212
Rétisas95
Szirti sas5
Kerecsensólyom17
Vándorsólyom3
Kékes rétihéja65
Egerészölyv1178
Vörös vércse405
Túzok4
Gatyás ölyv72
Karvaly32
Héja8


Szerző: Juhász Benedek

Kapcsolódó

2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen…Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten.Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten!Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde.Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom