Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken 2022.04.01. 09:45

Vándorsólyom költés gallyfészekben – avagy milyen eredményt hozhat a megszokottól eltérő viselkedés?

A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a ’60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a ’90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. Fészkelőhelyül leggyakrabban Magyarországon is nagy felületű, jó kilátással bíró, déli kitettségű sziklafalakat választ, vagy ritkábban azokra emlékeztető, emberi tevékenység nyomán keletkezett helyekkel, pl. felhagyott kőbányákkal, elhagyott iparterületeken lévő épületekkel is beéri. Külföldön az is előfordul, hogy településeken belül foglalja el magas épületek kőpárkányait. Fészeképítéssel nem nagyon bíbelődik; meglehetősen minimalista módon; a sziklapárkány törmelékébe kapart mélyedésbe rakja le jellemzően 3-4 tojását.

Vándorsólyom gallyfészekben Fotó: Illyés Evelin

Magyarországon eddig csak néhány esetben tapasztalták, hogy elfoglalta más ragadozó madarak, pl. ölyvek, illetve hollók korábbi években épített gallyfészkét. Ilyenkor sem válik azonban a tartós otthonteremtés megszállottjává: mivel a fészket nem tatarozza, az általában egy-két szezon alatt használhatatlanná válik, a gallyfészkelések valószínűleg ezért is ritkák.

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben idén tavasszal gallyfészket foglaló vándorsólymok február közepén hallattak először magukról – szó szerint –, jellegzetes udvarló hangjukkal árulták el jelenlétüket. Mivel az adott erdőtömb közelében a fent leírt jellemzőkkel bíró sziklafal semmiképp nem található, a távolabbiak viszont már „törzslakos” sólyompárok által foglaltak, hétről hétre nagy érdeklődéssel vártam a fejleményeket. Úgy tűnik, végül feltalálták magukat, és a számukra szuboptimális környezetben is megkezdték a fészkelést. Remélhetőleg a táplálékot – főként az erdők fölötti „légteret” használó énekesmadarakat, galambféléket –, bőven kínáló vadászterületen sikeresen kirepítik majd fiókáikat.

Március végén a védett természeti területen beköszönt az erdőgazdálkodási értelemben vett vegetációs idő. Így a nagy zajjal, sok emberi mozgással járó erdészeti tevékenység az erdők belseje helyett inkább már csak a feltáró utakra koncentrálódik. A tájvédelmi körzet másik fő zajforrásai, a terepmotorosok is, a sűrű erdők helyett inkább az erdei utakon és a meredek, sziklás hegyoldalakban hódolnak illegális természetpusztító szenvedélyüknek. Amíg ezzel, „csupán” az „erdei sólymok” sziklán lakó társait háborgatják, talán remélhető, hogy legalább a költésnek e ritka módját választó pár fiókanevelését emberi zavarás nem veszélyezteti majd.

Fotó: Illyés Evelin

(A fentebb mellékelt fotók a madarak zavarásának elkerülésére, nagy távolságból, spektív lencséjén keresztül készültek.)

Felhasznált irodalom: Bagyura J., Haraszthy L. : „Magyarország ragadozó madarai és baglyai”

Vándorsólyom Fotó: Szitta Tamás

Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom