Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt? 2021.03.23. 09:21

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

De a szép, rövid füvű, 2,5 cm-es gyepek valóban szépek? A természetkedvelő, természetvédő ember számára nem feltétlen. Ugyanis ezek a gyepek homogének, többnyire csak 3-4 fűféléből állnak, de ha van is bennük némi színesítő gyom, amely gyomok általában gyógynövények is egyben, a folyamatos fűnyírás miatt sosem engedjük őket virágba borulni. Ilyen nem szeretem gyomként számon tartott gyógynövények például a pitypang, a százszorszép és a különböző útifüvek is. Ha egy-két fűnyírást kihagyunk, akkor ezek a gyönyörű vadvirágok virágba borulhatnak, amelyeken hamarosan lepkék és méhek jelennek meg, ezen rovarok, pedig haszonnövényeink, gyümölcsfáink beporzását is elősegítik.

Méhlegelő, kép forrása: Internet

Világszerte tapasztalhatjuk a méhek és más beporzó rovarok megfogyatkozását. Már nem nyüzsögnek olyan nagy számban kerti virágainkon, mint azelőtt és autóinkon sem igen kell már sűrűn mosni a szélvédőt az oda ragadt rovarmaradványoktól. Beporzó rovaraink számának csökkenése viszont nem csak közvetlen lakókörnyezetünkben tapasztalható, hanem odakint a földeken, mezőgazdasági területeken is. A méhek és beporzó rovarok eltűnése nem vezethető vissza egy közvetlen okra, a probléma ennél összetettebb. A monokultúrás intenzív mezőgazdaságban nincs helye a gyomoknak, amelyeket viszont fontos méhlegelőként tartunk számon. Az egyszerre virágzó rovarporozta táblák, csak rövid ideig nyújtanak táplálkozó helyet a rovaroknak. A gyomirtó szerek használatával eltűnnek azon diverz növényközösségek, amelyek tavasztól-őszig a teljes szezon alatt virágporral, nektárral várnák a beporzókat. Az intenzív művelés következtében az aratás után azonnali tarlóhántás következik, így az azon élő őshonos növényfajok – mint amilyen a tarlóvirág – nem képesek virágozni és nektárt, virágport „szolgáltatni”.

Tarlóvirág virágzása,kép forrása: Internet

A különböző „növényvédőket”, rovarirtó szereket nem a beporzók ellen használják, de hatásuk rájuk sem semleges. A különböző vegyszermaradványok ott maradnak a növény különböző részein, amelyekkel a méhek is találkoznak. A beporzás során a méhek fészkeikbe, kaptárjaikba is elszállítják a vegyszermaradványoktól szennyezett virágport, ami ezáltal a növendékek pusztulásához is vezethet.

A fent említettek mellett, még számos ok, köztük a klímaváltozás, folyamatos szárazodás, egyre szárazabb tavaszi és nyári időszakok is közrejátszanak e fajok eltűnésében.

A megfogyatkozás évről évre drasztikusabb, a gazdaságra is hatással levő, pénzben mérhető folyamat. Egyes országokban olyan mértékben eltűntek a beporzók, hogy az addig általuk elvégzett munkát, már az emberek végzik (Pl.: Kínában), ez a termelésre szánt többletráfordítás a termékek jelentős drágulásával is jár.

A beporzó rovarok eltűnése a biológiai sokféleség csökkenése és az ebből következő ökológiai katasztrófa mellett, súlyos gazdasági következményekkel is jár, mivel ételeink nagy része a rovarok által végzett szorgos munka a beporzás révén jön létre.

Kína egyes részein már emberi segítségre van szükség a beporzás terén, kép forrása: Internet

A méhek fennmaradását mi is segíthetjük azzal, ha minél több virágot ültetünk kertjeinkbe, erkélyeinkre, ablakainkba, ha mellőzzük a rovarirtó szerek és gyomirtó szerek használatát, ha teret engedünk a pázsitban utat nyerő virágos növényeknek (többek között pitypangoknak, százszorszépeknek, árvacsalánnak, repkénynek stb.) és ha időt hagyunk a különböző szegélyvegetációk növényeinek a virágzásra (pl.: utak mentén, csatornák mentén, temetőkben).

Útszélén meghagyott szegélynövényzetben táplálkozó nagy tűzlepke, amely védett lepkefajunk

Ha kertet füvesítünk, már virág magkeverékes fűmagkeveréket is vásárolhatunk, de külön kapható méh- és lepkecsalogató virágmagkeverék is, amelyekből méhlegelő, lepkelegelő szegélyeket, sarkokat alakíthatunk ki. A kereskedelemben pedig számos, szebbnél szebb, mutatós méhecske hotelt, méhecske garázst szerezhetünk be, de akár kis idő ráfordításával ezeket magunk is elkészíthetjük, otthont nyújtva ezáltal az azokat elfoglaló békés természetű poszméheknek.

Ha tehetjük ökológiai gazdaságokból, biogazdaságokból származó termékeket vásároljuk, ezzel is támogatva a vegyszermentes gazdálkodást.

Magos Gábor
Magos Gábor
természetvédelmi őrszolgálatvezető, tájegységvezető

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom