Mi az, amivel egyszerre segítjük a fehér gólyákat és a pompás kosborokat? 2023.03.06. 12:25

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva – önkéntes program keretében – ismét gyepkezelési munkákat végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-laposon.

Az akció keretében, a géppel nem járható részeken kaszálták le a területet, valamint a korábban már kivágott gyalogakác (Amorpha fruticosa) husángokat szedték össze.

A terület madártávlatból. Fotó: Kozma Attila

Az összegyűjtött vesszőkből gólyafészekalapokat készítettek a részvevők, hogy ezzel segítsék a Dél-Borsodi Tájegységbe visszaérkező fehér gólyák (Ciconia ciconia) sikeres fészkelését. A kész fészekalapok a későbbiekben majd tartóállványokra fognak kerülni, így segítve elő a madarak biztonságos költését az elektromos hálózat oszlopain. Az áramszolgáltató szakemberei általában az év első hónapjaiban (március közepéig) végzik a tartó nélküli fészkek eltávolítását, majd ezek helyére rakják fel a fészekalappal ellátott fészektartókat. Így próbálják elérni a gólyáknál, hogy ezeket az oszlopokat válasszák fészkeléshez, ne pedig olyanokat, amik nincsenek ellátva a megfelelő védelemmel.


Készülnek a gólyafészekalapok Fotó: Balázsi Péter

Gyalogakácból készült, némiképp sündisznóra hasonlító fészekalapok. Fotó: Laufer Zsanett

A területről fontos tudni, hogy ez a Tiszadorogma határában, a puszta vizeinek levezetésére épített Sulymos-főcsatorna szomszédságában lévő mocsárrét, a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Körülötte mindenfelé nagy kiterjedésű szántók találhatók, ezért megőrzése kiemelten fontos feladatunk. A mocsárrétek számos védett és közösségi jelentőségű állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet. Közéjük tartoznak a kétéltűek, mint a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), amelyeknek ezek a tocsogós, vízállásos területek fontos szaporodóhelyet jelentenek. Emellett ezeket a nedves gyepeket madarak tömkelege is szívesen látogatja. Ilyenek például a gólyák, a gémek és a kócsagok is, amik táplálékszerzés céljából keresik fel rendszeresen a lapost. A mocsárréteken, a számos fűféle mellett megannyi virágos növény is előfordul. A terület védett növényfajai közül mindenképpen meg kell említeni a pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) nevű orchideafajt és a fátyolos, vagy más néven korcs nőszirmot (Iris spuria). A korábban kivágott, és most a területről lehordott inváziós gyalogakác ezeknek a növényeknek az életterét is benövi, így szüntetve meg azt.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa) Fotó: Gál Renáta


A felvételeket készítette: Kozma Attila és Soós Gábor

Bár most ezeket a virágzó növényeket nem csodálhatták meg a lelkes önkéntesek, ám szerencsére így is akadt látnivaló a pihenésre szánt percekben. A csatorna partján az őszapók (Aegithalos caudatus), a széncinegék (Parus major) és a fenyőrigók (Turdus pilaris) szinte egész nap fáradhatatlanul rajcsúroztak, az égbolton pedig a még éppen hazánkban tartózkodó nagy lilikek (Anser albifrons), valamint a mostanra már megérkezett bíbicek (Vanellus vanellus) és seregélyek (Sturnus vulgaris) csapatai húztak át több esetben. A szomszédos szántókról a mezei pacsirták (Alauda arvensis) énekét lehetett hallani, és szinte mindenki egyszerre nézett fel, mikor gyors egymásutánban egy, a közelben költő öreg és egy, még ivaréretlen rétisas (Haliaeetus albicilla) repült el felettük. Kaszálás közben pedig az előző évi madárfészkek és egy tavalyi törpeegér (Micromys minutus) fészek mellett egy szerencsétlenül járt kékes rétihéja (Circus cyaneus) hím tetemére is rábukkantak.

Ludakat megriasztó rétisas (Haliaeetus albicilla) Fotó: Széles Tamás

A nap végére pedig nem csak a kosborokat veszélyeztető gyalogakác mennyiségét sikerült így csökkenteniük, hanem – ezek vesszőinek felhasználásával – a közelben költő gólyáknak is segíteni tudtak.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Schmotzer András és Balázsi Péter)


A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt célkitűzéseinek, a gyepes élőhelytípusok jellemző állat- és növényfajainak, valamint a projekt eredményeinek bemutatására – ismeretterjesztő céllal – rövid videók készültek. Az alábbi videóból a vizes réteken élő madárfajokat ismerhetik meg:

Fotók: Balázsi Péter, Gál Renáta, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Széles Tamás

Drón felvételek: Kozma Attila, Soós Gábor

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom