„Madaras nap a Bükkalján” – Beszámoló és „szalakótás kitekintés” 2025.07.09. 12:22

Idén szerveztünk másodjára szalakóta fióka-gyűrűzéssel egybekötött természetismereti túrát Tardon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjával, valamint Tard Község Önkormányzatával együttműködve.

A tavalyi nagy érdeklődésre való tekintettel idén ismeretterjesztő standokkal, feladatokkal is készültünk a Sándor-völgyi Rendezvénytéren. Itt az Év Emlősével, a magyar szöcskeegérrel és az Év Madarával, a böjti récével ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A túra után szakvezetéssel a tardi tájházat is megtekinthették az érdeklődők.

A program helyszíne a Sándor-völgy (eredeti nevén: “Sándor güdri”) volt, ami jó példa arra, hogy egy sem nem védett, sem nem Natura 2000 terület is otthont adhat számos védett természeti értéknek, köztük a fokozottan védett szalakótának (Coracias garrulus) is! A lakóházaktól nem messze pedig, a kertek végében egyéb, ritkább fajokkal is találkozhatunk.

A jelenlévők több szakvezető segítségével ismerkedhettek meg a program helyszínének különleges adottságaival, valamint a fokozottan védett szalakóta tulajdonságaival, életmódjával. Az 1488-as számú mesterséges odút csak érintőlegesen néztük meg a Sándor-völgyben, mert onnan már kirepültek a fiatalok, azonban kis „kitérővel” a Kis-völgy dűlőben a helyszínen ornitológiai gyűrűt kapott öt fióka, valamint a rendezvénytéren is lehetőségünk volt egy fészekalj megjelölésére.

2025-re a Bükkalján költő szalakóta-állomány meghaladja az 50 párt, melyből minimum 35 pár költ Tard közigazgatási határában. Az odúk ellenőrzése még jelenleg is zajlik. A madarak részéről idén óriási érdeklődés mutatkozott a fészkelő odúk iránt. Meglátásunk szerint több volt a területen tavasszal az Afrikából visszatérő szalakóta, mint a költési lehetőség. Mindez valószínűleg a rengeteg mezei pocoknak (Microtus arvalis), és a bőven rendelkezésre álló egyéb zsákmányállatoknak köszönhető. Ugyanezt tapasztaltuk a vörös vércsék (Falco tinnunculus) esetében is. A vércsék minden költőládát és természetes fészket (szarkák, dolmányos varjak fészke) elfoglaltak, sőt, ahogy egy egerészölyv (Buteo buteo) vagy egy holló (Corvus corax) fiókája kirepült, szinte már másnap birtokba vették a fészkelőhelyüket!

A szalakótavédelmi tevékenység jelenlegi szakaszában a Bükkalján arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a meglévő, mesterséges odú-állományt fenn tudjuk tartani és biztosított legyen az évről évre történő szisztematikus ellenőrzés és adatgyűjtés. Emellett a térségben tevékenykedő gazdálkodók bevonásával, segítségével szeretnénk elérni, hogy minél több természetes odú álljon a szalakóták rendelkezésére (facsoportok megőrzése, fás ligetek kialakítása, stb.), s a helyi állomány egyre nagyobb arányban ilyen körülmények között költsön.

Hosszútávú terveink között szerepel, hogy Tard környékének költési számait összevessük más helyszínek eredményeivel. Cél, hogy kiderüljön, hol sikeresebbek az odúfoglalások és költések: a „természetközelibb”, kiterjedtebb gyepekben bővelkedő élőhelyeken (Tard belterülettel határos dűlői és a községhatár keleti fele) vagy az összefüggő, nagyüzemi mezőgazdasági területeken (Tard községhatár nyugati fele). Ez utóbbi helyeken kiterjedtebb gyep egyáltalán nincs, csak az intenzíven művelt mezőgazdasági parcellák között és a mezővédő erdősávok mellett futó dűlőutak gyepes vagy gyomos keskeny mezsgyéi.

A „Madaras nap”-on idén több mint 80 érdeklődő vett részt. Köszönjük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportja, valamint Tard Község Önkormányzatának támogatását!

Találkozzunk jövőre is!

Fotók: Hák Flóra, Jakab Sándor, Kleszó András, Kleszó Balázs, Korompainé Szitta Emese, Papp – Tóth Bernadett

Írta: Kleszó András, Hák Flóra

Kapcsolódó:

https://www.bnpi.hu/hu/hir/beszamolo-a-tardi-helyzetrol-terepgyakorlat-kereteben

www.bnpi.hu/hu/hir/emberek-es-szalakotak-a-bukkalj...



Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom