A nap, amikor a Bolygónké a főszerep!
Kék Bolygón való fennmaradásunk alapja, bár közhelynek hangzik - de néha a közhelyeknek is igazuk lehet - nem más, mint a természetes élővilág változatosságának, sokszínűségének megőrzése.
Gondoljunk csak bele, hogy a Földünkön jelenleg az utolsó eljegesedés utáni időszakok, de még inkább az elmúlt 100-150 év alatt csak a gerinces állatfajok 58%-a már kipusztult, ugyanakkor a bolygónk mintegy 7,6 milliárd lakója becslések szerint 38 milliárd háziállatot tart a vadonélők rovására. Ez pedig csak egy adat a biodiverzitás csökkenésének fekete krónikájában.
Oldalakat lehetne összeírni a természetes élőhelyek elképesztő mértékű zsugorodásáról, a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményeiről, a városok világszintű terjeszkedéséről, az élővizeink (benne a tengereink, óceánjaink) elszennyezéséről, az illegális állatkereskedelem fekete gazdaságáról, erdőtüzek millió hektáros pusztításáról és a szándékos természetkárosítások végtelen soráról. Sajnos úgy viselkedünk ezen a törékeny, sérülékeny bolygón, mint elefánt a meisseni porcelánok mintaboltjában. S e sorokat olvasva az ember könnyen elkeseredik, apatikussá válik.
Azonban az idén ötven éve, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista által útjára bocsátott kezdeményezés - ami a Föld Napja elnevezést kapta, - pont arról szól, hogy nem kell a kormányzatokra, világpolitikára vagy egyéb döntéshozókra várni a tekintetben, hogy a fent vázolt negatív folyamatok irányt váltsanak. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében bármelyikünk a szűkebb környezetében is sokat tud tenni azért, hogy természeti értékeink megmaradhassanak.
„Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!” -fogalmaz a Föld Napja idei jelszava. Szűkebb pátriánkon belül, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a lokális biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra buzdít, hogy ezen a héten a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt nagy veszélybe került beporzók védelmébe kapcsolódjunk be. A Fenntarthatósági Témahét keretében online és izgalmas, gondolkodást serkentő feladatokkal várjuk a szellemi természetismereti kalandra kész ifjakat és ifjú gondolkodású felnőtteket egyaránt. A környezeti neveléssel foglalkozó kollégáink által összeállított tematikus feladatokban többek között a hulladékcsökkentéssel, a komposztálással, a természetbarát kertészkedéssel, és nem utolsó sorban ezen a héten a beporzók szerepével ismerkedhetnek az érdeklődők. Nem túlzás azt állítani, hogy a beporzók védelme létkérdés, hiszen a zárvatermő növények 87,5%-a, azaz több mint 300.000 növényfaj igényli az állati beporzást! S játszva tanul az ember, így az ekképp megszerzett elméleti tudásunkat egyből át is ültethetjük a mindennapokba. Kik azok a szabóméhek? Miben hasonlít a kacsafarkú szender a trópusok repülő ékszereihez, a kolibrikhez? Mi fán terem a „darázs-garázs”? Ezen tudás birtokában egy igazi beporzó paradicsomot varázsolhatunk kiskertünkbe, erkélyünkre s láss csodát, a beporzók, azaz a pollinátorok általi jutalom sem marad el, sokkal több gyümölcsünk, zöldségünk terem kiskertünkben, a környékünkön.
Ahogy a Kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: „Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek a lényeges események!”
Ennek szellemében kívánunk „jó méhészkedést”, beporzókban gazdag áprilist és bizakodást, hogy Kék Bolygónk természeti csodái utódainkat is el tudják majd varázsolni és el tudják tartani. Tegyünk érte, értük!
