Ma van a Föld napja 2020.04.22. 08:28

A nap, amikor a Bolygónké a főszerep!

Kék Bolygón való fennmaradásunk alapja, bár közhelynek hangzik - de néha a közhelyeknek is igazuk lehet - nem más, mint a természetes élővilág változatosságának, sokszínűségének megőrzése.

Gondoljunk csak bele, hogy a Földünkön jelenleg az utolsó eljegesedés utáni időszakok, de még inkább az elmúlt 100-150 év alatt csak a gerinces állatfajok 58%-a már kipusztult, ugyanakkor a bolygónk mintegy 7,6 milliárd lakója becslések szerint 38 milliárd háziállatot tart a vadonélők rovására. Ez pedig csak egy adat a biodiverzitás csökkenésének fekete krónikájában.

Oldalakat lehetne összeírni a természetes élőhelyek elképesztő mértékű zsugorodásáról, a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményeiről, a városok világszintű terjeszkedéséről, az élővizeink (benne a tengereink, óceánjaink) elszennyezéséről, az illegális állatkereskedelem fekete gazdaságáról, erdőtüzek millió hektáros pusztításáról és a szándékos természetkárosítások végtelen soráról. Sajnos úgy viselkedünk ezen a törékeny, sérülékeny bolygón, mint elefánt a meisseni porcelánok mintaboltjában. S e sorokat olvasva az ember könnyen elkeseredik, apatikussá válik.

Azonban az idén ötven éve, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista által útjára bocsátott kezdeményezés - ami a Föld Napja elnevezést kapta, - pont arról szól, hogy nem kell a kormányzatokra, világpolitikára vagy egyéb döntéshozókra várni a tekintetben, hogy a fent vázolt negatív folyamatok irányt váltsanak. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében bármelyikünk a szűkebb környezetében is sokat tud tenni azért, hogy természeti értékeink megmaradhassanak.

„Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!” -fogalmaz a Föld Napja idei jelszava. Szűkebb pátriánkon belül, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a lokális biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra buzdít, hogy ezen a héten a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt nagy veszélybe került beporzók védelmébe kapcsolódjunk be. A Fenntarthatósági Témahét keretében online és izgalmas, gondolkodást serkentő feladatokkal várjuk a szellemi természetismereti kalandra kész ifjakat és ifjú gondolkodású felnőtteket egyaránt. A környezeti neveléssel foglalkozó kollégáink által összeállított tematikus feladatokban többek között a hulladékcsökkentéssel, a komposztálással, a természetbarát kertészkedéssel, és nem utolsó sorban ezen a héten a beporzók szerepével ismerkedhetnek az érdeklődők. Nem túlzás azt állítani, hogy a beporzók védelme létkérdés, hiszen a zárvatermő növények 87,5%-a, azaz több mint 300.000 növényfaj igényli az állati beporzást! S játszva tanul az ember, így az ekképp megszerzett elméleti tudásunkat egyből át is ültethetjük a mindennapokba. Kik azok a szabóméhek? Miben hasonlít a kacsafarkú szender a trópusok repülő ékszereihez, a kolibrikhez? Mi fán terem a „darázs-garázs”? Ezen tudás birtokában egy igazi beporzó paradicsomot varázsolhatunk kiskertünkbe, erkélyünkre s láss csodát, a beporzók, azaz a pollinátorok általi jutalom sem marad el, sokkal több gyümölcsünk, zöldségünk terem kiskertünkben, a környékünkön.

Ahogy a Kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry fogalmazott: „Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerűek a lényeges események!”

Ennek szellemében kívánunk „jó méhészkedést”, beporzókban gazdag áprilist és bizakodást, hogy Kék Bolygónk természeti csodái utódainkat is el tudják majd varázsolni és el tudják tartani. Tegyünk érte, értük!

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom