Egy ritka, leucisztikus csicsörkét sikerült lencsevégre kapni Szilvásváradon.
A leucisztikus (festékhiányos) példány meglehetősen ritka. A madár fajtestvéreivel mozgott magabiztosan a csapat egyenrangú tagjaként.
Fotó: Bartháné Jarábik Tünde
A csicsörke (Serinus serinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Az egyik legkisebb madár az európai pintyek között 11-12 centiméteres testével, rövid tollazatával, vastag nyakacskájával, kis csőrével, erősen csíkozott alsó résszel. A hímek citromsárga színű fejrésze összetéveszthetetlen, míg a nőstények és a nem kifejlett egyedek sokkal kevésbé sárgák, kivéve talán a farrészüket.
A csíztől (Carduelis spinus) tompább, kúposabb csőrével, élénkebb sárga farkcsíkjával különbözik. Farka szélén nincsen sárga sáv, ill. feje és álla sohasem fekete. Csicsergő, sokszor nászrepülésben előadott énekéhez jól illik a neve. Hívása a tengelicéhez (Carduelis carduelis) hasonló. Röphangja rövid, pergő „tirri-lit”. A csicsörke eredeti areáját Észak-Afrika jelentette (főként az Atlasz-hegység vidéke), innét indult el északi, északkeleti irányú terjeszkedése a 19. századtól. Jelenlegi elterjedésének területét az eredeti észak-afrikai élőhelyén (Algéria, Tunézia) kívül Dél-Európa, Nyugat-Európa (a Brit-szigetek kivételével), valamint Közép-Európa jelenti. Magyarországon a 19. század elején jelent meg, hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít; az első hazai fészkelés pontos ideje nem ismert. A Balaton-felvidék mandulaligeteiben, levendulásaiban, ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban, ill. olyan parkokban és kertekben költ, ahol van bozótos, cserjés rész. Magyarországi legmagasabb fészkelése a Bükk-hegységből ismert (kb. 600m tszfm.). Többnyire vonuló faj, amely kora tavasszal érkezik hazánkba, és október végén vonul el. Telelőhelyei Dél-Európában és Észak-Afrikában ismertek. A telelőhelyen a hím télen is énekel. Ősszel vegyes pintycsapatokkal kóborolnak példányai, de a csekély számú áttelelő példány általában önállóan mozog. 10-14 millió költőpár található Európa-szerte, kivéve az északnyugati területeket. Magyarországon 50-100 ezer párra becsülik a költőállományt.
Fotó: Magyar Madártani Egyesület
Bízzunk benne, hogy a látott példány együtt marad a többiekkel – s majd visszajön velük.
Szöveg forrása: Wikipédia
