Harc az ártatlan külsejű gonosz idegennel – gyepkezelési akció Tiszadorogmán 2021.11.18. 09:32

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2021. november 11-én első alkalommal önkéntes program keretében gyepkezelést végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-lapos nevű területen.

A mostanihoz hasonló beavatkozások azért szükségességesek, mert a nedves gyepek természetvédelmi szempontból nagyon fontos élőhelyek, mivel kiemelkedő a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepük. Az elmúlt 200 év során a magyarországi mocsárrétek nagy része megszűnt a nem megfelelő kezelések, a folyószabályozások és a lecsapolások következtében. Ezen élőhelyek védelme és helyreállítása kiemelt fontosságú, mivel átmenetet képeznek a vizes élőhelyek és a szárazföldi biotópok között. A szárazodással fenyegető globális felmelegedés miatt a mocsárrétek fontossága a jövőben valószínűleg még inkább felértékelődik.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Patalenszki Adrienn)

Ez a Tiszadorogma határában – nagy kiterjedésű szántók között található – mocsárrét a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Emellett itt található a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet egyetlen pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) állománya.

A legeltetés felhagyásából fakadó nem megfelelő kezelés miatt számos kedvezőtlen folyamat indult meg, úgymint a beerdősülés, a fajkészlet megváltozása és a biodiverzitás csökkenése. (Fotó: Kozma Attila)

Az önkéntes program a terület azon részeire összpontosult, ahová a vizes talajviszonyok miatt a munkagépek nem tudtak bejutni. Így itt az előretörő cserjék irtását, valamint az inváziós növényfajok elleni védekezést kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással lehetett megoldani. A gyepen a legnagyobb mennyiségben a gyalogakác (Amorpha fruticosa) jelent problémát. A gyalogakác a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Ez az Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül gyorsan terjedő özönnövény nagyon nehezen irtható ki. Terjeszkedését a rendszerváltással járó mezőgazdasági szerkezetváltás, a hullámtéri szántók felhagyása, az állatállomány csökkenése és az ezredfordulón gyakoribbá váló árvizek felgyorsították. Ennek oka, hogy nem csak sarjról szaporodik jól, hanem milliónyi magva szinte mindenhova eljut az áradások segítségével.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa). (Fotó: Gál Renáta)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját: Balázsi Péter, Barati Sándor, Borodán Miklós, Farkas Roland, Golen Gerhárd, Kleszó András, Korompai Tamás, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Mlakár Péter, Seres Nándor és Urbán László.

Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta

projekt koordinátor

Pályázatkezelési Osztály

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom