A Novohrad-Nógrád Geopark teli van történelmi, kultúrtörténeti értékekkel. Nagyboldogasszony napjához kapcsolódva ma a füleki Szűz Mária mennybemenetele ferences templomot mutatjuk be.
A füleki Szűz Mária mennybemenetele ferences templom 1513-ban épült, azonban 1682-ban elpusztult. 1694-ben kezdődött el az újjáépítése II. Koháry Istvánnak köszönhetően.
1826-ban Mocsáry Antal elsősorban Koháry István szemszögéből mutatta be a templom építésének történetét:
[Koháry István] Nem gondolkoda már megélemedett idejében kedves Füleki várának megújítatásáról, hanem egy az Isten imádására szükséges ékes' templomot építetni rendelt, hogy így földi várának eloszlása után, az örökké tartandó várt elnyerhesse idővel, most pedig elerötlenedett tagjai mellett szünet nélkül való ájtalos tsendes életével, az egek felé fohászkodva elmélkedhessen. Ennek egybe kaptsolt szomszédságában a’ Sz. Ferentz’ szerzetebeli atyáknak is két emelelű klastromot építetett 4 szegletre, fundamentomából magasan felemelt toronnyal; méltó itten megjegyzésre az , hogy az épület’ homlokára kifaragtatott felírást maga saját kézírásából faragtatta ki, elmellözvén abban tulajdon nevét:
GLorlosae Deiparae Virginis InqVe CoeLos assVMptae honorI!
Exist.entibus ex ruderibus antehac praesidii Filehiensis justo pietatis studio restauratur.
II. Koháry István gróf, országbíróvá választásakor. Forrás: wikipédia
Közel egy évszázaddal később, 1911-ben jelent meg Borovszky Samu nagyszabású munkája az Osztrák-Magyar Monarchia vármegyéiről. Borovszky sem hagyhatta ki a templom bemutatását Fülek város leírásánál:
A róm. kath. plébánia már a XIV. században fennállott, plébánosát az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékek is felsorolják. A szentferenczrendűek zárdája 1513-ban már megvolt. 1554-ben a törökök elpusztították ; 1615-ben újból felépült, rövid idő múlva leégett, de 1629-ben Bosnyák Tamás várparancsnok ismét helyreállíttatta. 1682-ben, a vár ostroma alkalmával a törökök lerombolták 1694-ben újból hozzáfogtak felépítéséhez, s gróf Koháry István áldozatkészségéből 1727-ben befejezték, a róm. kath. templomot 1725-ben szintén Koháry István építtette. Szent edényei között említést érdemel három aranyozott ezüst-kehely ; kettő 1697-ből való, a harmadik 1796-ból. Nevezetes a, ferenczrendi zárda könyvtára is, mely 2156 kötetből, 73 kéziratból, különféle okiratból s térképgyűjteményből áll. A könyvek között van egy incunabulum is.
A ferences templom a 19. század elején, Borovszky Samu idézett könyvében
Az I. világháború végén jelent meg a Magyarság című lap hasábjain Deréki Antal cikke Fülekről, ahol a második legjelentősebb látnivalóként említi a ferences templomot.
Fülek második történelmi nevezetessége a Szent Ferencrendiek régi temploma, amelyet 1723-ban a vár tulajdonosa, Koháry István gróf országbíró, a jeles költő építtetett fel barokk stílusban, a törökök által a XVI. században elpusztított régi templom helyén. Karcsú tornyához az egyemeletes, tágas kolostor támaszkodik, amelynek bejáróján ez a felirat ékeskedik: «A vár romjaiból Nagyboldogasszony tiszteletére emeltetett» és 1726 augusztus 15-én szentelték fel. A klastromnak ez idő szerint csak két lakója van.A templom íves plafonját Leonardo da Vinci festményeinek művészi utánzata díszíti, gazdagon aranyozott főoltára bizánci stílusra emlékeztet, jobboldali kápolnájában pedig egy művészi kivitelű, kis Mária-szobor áll, amelyet 1767-ben a Berchtold-család ajándékozott a templomnak és a vár régi kápolnájából való. A kolostor folyosója, az ebédlő bejárójánál Koháry István grófnak, a vár utolsó parancsnokának arcképe díszíti a falat. A kép abból az időből való, mikor Koháry a munkácsi várból kiszabadult, ahová Thököly Imre záratta. Az ebédlő belsejének egyik felét szinte egészében elfoglalja egy másik művészi kivitelű kép, amely az előtérben Koháry István grófot magyar díszruhában, térdelő helyzetben ábrázolja, a háttérben pedig a nyitott erkélyen át Fülek vára látszik, mikor a törökök 'ostromolják. Sajnos, hogy a színezésében, valamint beállításában is frappáns hatású kép alkotóját nem ismerhetjük, mert a művész neve, a festmény jobboldali sarkában az idők folyamán elmosódott és olvashatatlanná vált. A kolostor értékes kincse a gazdag könyvtár, amelynek legrégibb, majdnem félméter nagyságú vastag, erős bőrkötésű kötete „Egyházi énekeket" tartalmaz és az 1400-ik évből ered."
A templom és kolostor épülete ma. Forrás: Wikipédia
TIPP: Azok számára, akik ma látogatnak el Fülekre, jó hír, hogy 2015-2019 között a templomot három lépcsőben felújították, részben a hívők adományaiból, részben pedig Európai Uniós forrásokból, melynek keretében restaurálták a főoltárt és a freskókat is.
A városfelfedezéshez érdemes letölteni a GUIDE@HAND BNPI mobilalkalmazást, amelynek segítségével számos érdekességet meg lehet tudni a város múltjáról és a geopark értékeiről.
Források:
