Elkezdődik a „Komplex élőhelyfejlesztési program a Hevesi-síkon” 2025.05.09. 13:35

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében nyert támogatást a projekt megvalósítására, aminek célja a Dél-Hevesi Tájegység területén egy komplex tájrehabilitációs program megvalósítása vizes élőhelyek rehabilitációjával, vizesélőhely-fejlesztésekkel, időszakos vízállású fertők és mocsárrétek revitalizációjával.

A projekt részét képezi fák, facsoportok őshonos fafajokkal történő fafajcserés átalakítása, új facsoportok, fasorok létrehozása, kis kiterjedésű szántóföldek esetében gyeptelepítés, valamint az invazívan terjedő lágy- és fásszárúak elleni védelem. A projekt 600 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg.

A támogatási intenzitás: 100%. A projekt tervezett fizikai befejezése: 2028.12.31.

A projektnyitó rendezvényünknek a hevesvezekényi Vágány Közösségi Színtér adott otthont. A programon részt vett dr. Pajtók Gábor és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, Lászka Kristóf, Hevesvezekény polgármestere, a pályázat szakmai ismertetését Borbáth Péter, a Dél-Hevesi Tájegység természetvédelmi őre tartotta meg.



A fejlesztés célja a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javítása, a szükséges ökológiai feltételek megteremtése. Elsődleges szempont, hogy a fejlesztés eredményeként a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzete javuljon.

A projekt megvalósítása során a vizesélőhely-fejlesztés alprojekt célja a korábbi, alapvetően vízvisszatartásra épülő élőhely-rekonstrukciók továbbfejlesztése a Rakottyás mocsár, a Ludasi-csatorna, a Bútelki-csatorna területén. A vízkormányzás újratervezésével hatékonyabbá válik a vízgazdálkodási rendszer. A vizes alprojekt célterületei közül természetvédelmi szempontból a Rakottyás- és Ludas-csatorna környezete is értékes madárélőhelynek tekinthető, számos közösségi jelentőségű vízi-, parti- és ragadozómadárfaj számára jelent fészkelő- vagy táplálkozóhelyet.

A projektben – komplexitása lévén –, jelentős a gyepek természetvédelmi célú fejlesztése alprojekt. A gyepek természetvédelmi célú fejlesztése területi kiterjedésük növelését, az inváziós, tájidegen növények okozta élőhelyi problémák kezelését célozza. A pályázatban érintett vizes élőhelyeken és gyepterületeken túl a fás élőhelyek fejlesztése is cél. Ezen területek részben üzemtervezett erdőterületek, másrészt erdő művelési ágú területek a Dél-Hevesi Tájegység területén. A projektben érintett erdők alapvetően őshonos állományok, országos jelentőségű védett természeti területek, valamint Natura 2000 területek. A fás alprojekt célterületei közül Hevesvezekény, Pély és Tarnaszentmiklós községhatárokban találhatóak olyan erdőfoltok, melyek több ragadozómadárfaj – köztük kiemelten a kék vércse – fészkelőhelyét képezik.


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom