Beköltözött az első mogyorós pele az odútelepünkre 2026.05.04. 11:00

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Eger közelében, a Nyugat-Bükki Tájegység területén kialakított odútelepünkön megjelent az első mogyorós pele!

Az odútelep első mogyorós peléje

Idén márciusban 50 darab fából készült, mesterséges odút helyeztünk ki egy Egerhez közeli erdő szélén. A program célja, hogy a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) módszertana szerint hosszú távon nyomon kövessük a hazai pelefajok – a fokozottan védett erdei pele (Dryomis nitedula), a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) és a nagy pele (Glis glis) – odúhasználatát és állományváltozását. Ezek az apró termetű, főként éjszaka aktív rágcsálók a sűrű, változatos cserjeszintű erdőket kedvelik.

A fotón egy nagy pele (Glis glis) látható, amelyet még 2015-ben figyeltünk meg a területen – bízunk benne, hogy ez a faj is hamarosan birtokba veszi az odútelepet

A területen korábban is ismert volt a jelenlétük, így az odúk kihelyezésének célja nem ezen állatok előfordulásának igazolása, hanem az odúhasználat és az állománydinamika hosszú távú nyomon követése. Az előírt módszertan szerint márciustól októberig havonta egyszer ellenőrizzük az odúkat, és minden alkalommal feljegyezzük a bennük talált életnyomokat. A fészkek és egyéb nyomok alapján meg tudjuk állapítani, hogy melyik pelefaj használja az adott odút, sőt arra is következtethetünk, milyen célból veszi igénybe – például pihenésre vagy táplálkozásra.

Az odúkat úgy helyeztük ki, hogy a bejárat a fatörzs felé nézzen, ezzel is növelve a pelék megtelepedésének esélyét. Előfordul azonban, hogy madarak is birtokba veszik azokat. Eddig széncinegékkel (Parus major) és kék cinegékkel (Cyanistes caeruleus) találkoztunk, de időnként darázsfészkekbe is belebotlottunk. Ezen a területen többször is megfigyeltük, hogy a cinegék a moha mellett vaddisznószőrt is felhasználnak a fészkek béleléséhez, olykor meglepően nagy mennyiségben.

Széncinege szőrrel bélelt fészekben

A második ellenőrzés során több odúban madárfészkeket és tojásokat is találtunk, ugyanakkor nagy örömünkre az egyik odúban egy békésen összegömbölyödött, alvó mogyorós pelét is megfigyeltünk! Az ellenőrzéseket minden alkalommal óvatosan és zajmentesen végezzük, hogy ne zavarjuk a madarak nyugalmát sem. A pele például fel sem ébredt a "látogatásunk" ideje alatt.

Széncinege tojások mesterséges odúban

Reméljük, hogy idővel mindhárom pelefaj birtokba veszi az odútelepünket, és a jövőbeni odúellenőrzéseink során ezen fajok képviselőivel is találkozhatunk.

A Képgalériában az odúellenőrzésekről, valamint a területen rögzített pele előfordulásokról –erdei pele és a nagy pele megfigyelésekről – tekinthetnek meg fotókat.

Fotók: Bodzás János, Hák Flóra, Herczegné Székely Anita, Majoros Csilla

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Bodzás János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom