Bár kereknek Kerek, de erdő nem lesz belőle...

... avagy fásszárú növényeket irtottunk a bükkzsérci Kerek-dombon.

Valószínűleg sokan örülnének, ha a fekete párduc és a szervál után Dömdödömmel és Mikkamakkával is lehetne találkozni a Bükki Nemzeti Park területén, de sajnos nem engedhetjük meg, hogy tanyát verjenek nálunk, mivel ebből a gyepből nem lehet erdő, négyszögletű meg aztán végképp nem!

Ezért a LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2022. február 9-én cserjeirtást végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Herman Ottó Intézet munkatársai a bükkzsérci Kerek-dombon. A Bükk hegységben a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) legfajgazdagabb állományaival a Tárkányi-medence peremén húzódó löszvölgyekben, illetve a bükkzsérci Kerek-domb térségében találkozhatunk. A Kerek-domb eocén mészkövén számos lokálisan dolomitjelző faj található, melyek révén növényzete a Délnyugati-Bükk dolomit kőzeten kialakult növényzetéhez hasonlatos. A terület lösszel borított részein pedig már alföldperemi erdőssztyepp fajok telepedtek meg.

A Kerek-domb és térsége. (Fotó: Kozma Attila)

Ezen területek megőrzése azért fontos feladatunk, mert ezek a félszáraz gyepek a legnagyobb fajgazdagságú európai növényközösségek közé tartoznak, és számos védett növény- és állatfaj számára jelentenek kulcsfontosságú élőhelyeket. Kiemelt fontosságúak a vadon élő beporzó fajok, így például a lepkék, a vadméhek vagy éppen a zengőlegyek védelme szempontjából. A legtöbb ilyen állomány másodlagos eredetű, amely a korábbi termofil (melegkedvelő) erdők helyébe lépett, és a korábbi külterjes legeltetési vagy kaszálási módok eredménye.

Éppen ezért ezeket az élőhelytípusokat napjainkban nagyban veszélyezteti a korábbi használat eltűnése, aminek következtében a területen a szukcesszió folyamata érvényesül, ami a fásszárú növények térhódításában mutatkozik meg. Emellett az inváziós növényfajok behurcolása és elterjedése is problémát okoz a területen, ami az élőhelyek leromlásához vezet.

Reméljük, hogy a most megkezdett kezelésekkel sikerül majd egyre inkább visszaszorítani a fásszárú növényfajokat, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak. (Fotó: Kozma Attila)

Az ilyen gyepeket hosszútávon külterjes legeltetéssel vagy rendszeres kaszálással lehet fenntartani. Mivel a bükkzsérci terület már erősen becserjésedett, így egy kisebb részén szárzúzóval kellett dolgoznunk. A terület nagyobb részén azonban arra törekedtünk, hogy az előretörő cserjék irtását kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással oldjuk meg. A mostani kezelés során az előretörő közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges boróka (Juniperus communis), kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa (Rosa canina) bokroktól mentesítettük a területet. Tavasszal a sarjadásra hajlamos fajok tövét vegyszeres lekenéssel is kezelni fogjuk.

A cserjesávok, magányos cserjefoltok hosszú távú megőrzése viszont kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, így a kezelések során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

Az ilyen hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet. A beavatkozásaink során megpróbáljuk a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni. (Fotó: Kozma Attila)

A szomszédos erdőállomány felől terjedő, és a gyep egy részén már nagy kiterjedésben jelenlévő fekete fenyő (Pinus nigra) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány visszaszorítását is megkezdtük. A legeltetés felhagyása után a termőhely-idegen fenyőfajok nagy számban telepedtek meg itt, sőt, az utóbbi időben egyre nagyobb területet kezdtek elfoglalni. A fekete fenyő nem őshonos az Északi-középhegységben, így további terjedése sem kívánatos. Hiszen ezek a fenyőerdők létrejöttükkel az őshonos fajokat szorítják ki azok természetes élőhelyeiről.

A fenyők magja repítőkészülékes, így – a szél segítségével – nagy távolságokra is könnyedén el tudnak jutni, és új élőhelyeken is meg tudnak telepedni. A terjedő fenyőfajok gyakran védett és fokozottan védett növényfajokat szorítanak ki élőhelyükről, vagy a ritka, védendő társulások helyét foglalják el.

A fenyők további terjedését a faegyedek kivágásával és azok területről való lehúzásával akadályozzuk meg. A nagyobb fák letermelése után már hosszabb távon lesz biztosítható, hogy ezeknek a fajoknak a térnyerése ne veszélyeztesse az itt előforduló, őshonos ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. (Fotó: Kozma Attila)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját:

Bocz Renáta, Bodzás János Sándor, Cosima Riese, Farkas Roland, Illyés Evelin, Juhász Róbert, Kleffler Tünde, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Orosz Tamás, Péntek István, Prommer Mátyás, Szelényi Balázs, Szűcs Erzsébet

A csapat Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta
projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Felhasznált irodalom:

Concha Olmeda, Viera Šefferová, Evelyn Underwood, Lucía Millan, Teresa Gil, Sandra Naumann: UNIÓS ÉLŐHELYVÉDELMI CSELEKVÉSI TERV Cselekvési terv a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus kedvező védettségi helyzetének fenntartására és helyreállítására