Bár kereknek Kerek, de erdő nem lesz belőle... 2022.02.17. 16:02

... avagy fásszárú növényeket irtottunk a bükkzsérci Kerek-dombon.

Valószínűleg sokan örülnének, ha a fekete párduc és a szervál után Dömdödömmel és Mikkamakkával is lehetne találkozni a Bükki Nemzeti Park területén, de sajnos nem engedhetjük meg, hogy tanyát verjenek nálunk, mivel ebből a gyepből nem lehet erdő, négyszögletű meg aztán végképp nem!

Ezért a LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2022. február 9-én cserjeirtást végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Herman Ottó Intézet munkatársai a bükkzsérci Kerek-dombon. A Bükk hegységben a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) legfajgazdagabb állományaival a Tárkányi-medence peremén húzódó löszvölgyekben, illetve a bükkzsérci Kerek-domb térségében találkozhatunk. A Kerek-domb eocén mészkövén számos lokálisan dolomitjelző faj található, melyek révén növényzete a Délnyugati-Bükk dolomit kőzeten kialakult növényzetéhez hasonlatos. A terület lösszel borított részein pedig már alföldperemi erdőssztyepp fajok telepedtek meg.

A Kerek-domb és térsége. (Fotó: Kozma Attila)

Ezen területek megőrzése azért fontos feladatunk, mert ezek a félszáraz gyepek a legnagyobb fajgazdagságú európai növényközösségek közé tartoznak, és számos védett növény- és állatfaj számára jelentenek kulcsfontosságú élőhelyeket. Kiemelt fontosságúak a vadon élő beporzó fajok, így például a lepkék, a vadméhek vagy éppen a zengőlegyek védelme szempontjából. A legtöbb ilyen állomány másodlagos eredetű, amely a korábbi termofil (melegkedvelő) erdők helyébe lépett, és a korábbi külterjes legeltetési vagy kaszálási módok eredménye.

Éppen ezért ezeket az élőhelytípusokat napjainkban nagyban veszélyezteti a korábbi használat eltűnése, aminek következtében a területen a szukcesszió folyamata érvényesül, ami a fásszárú növények térhódításában mutatkozik meg. Emellett az inváziós növényfajok behurcolása és elterjedése is problémát okoz a területen, ami az élőhelyek leromlásához vezet.

Reméljük, hogy a most megkezdett kezelésekkel sikerül majd egyre inkább visszaszorítani a fásszárú növényfajokat, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak. (Fotó: Kozma Attila)

Az ilyen gyepeket hosszútávon külterjes legeltetéssel vagy rendszeres kaszálással lehet fenntartani. Mivel a bükkzsérci terület már erősen becserjésedett, így egy kisebb részén szárzúzóval kellett dolgoznunk. A terület nagyobb részén azonban arra törekedtünk, hogy az előretörő cserjék irtását kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással oldjuk meg. A mostani kezelés során az előretörő közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges boróka (Juniperus communis), kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa (Rosa canina) bokroktól mentesítettük a területet. Tavasszal a sarjadásra hajlamos fajok tövét vegyszeres lekenéssel is kezelni fogjuk.

A cserjesávok, magányos cserjefoltok hosszú távú megőrzése viszont kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, így a kezelések során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

Az ilyen hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet. A beavatkozásaink során megpróbáljuk a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni. (Fotó: Kozma Attila)

A szomszédos erdőállomány felől terjedő, és a gyep egy részén már nagy kiterjedésben jelenlévő fekete fenyő (Pinus nigra) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány visszaszorítását is megkezdtük. A legeltetés felhagyása után a termőhely-idegen fenyőfajok nagy számban telepedtek meg itt, sőt, az utóbbi időben egyre nagyobb területet kezdtek elfoglalni. A fekete fenyő nem őshonos az Északi-középhegységben, így további terjedése sem kívánatos. Hiszen ezek a fenyőerdők létrejöttükkel az őshonos fajokat szorítják ki azok természetes élőhelyeiről.

A fenyők magja repítőkészülékes, így – a szél segítségével – nagy távolságokra is könnyedén el tudnak jutni, és új élőhelyeken is meg tudnak telepedni. A terjedő fenyőfajok gyakran védett és fokozottan védett növényfajokat szorítanak ki élőhelyükről, vagy a ritka, védendő társulások helyét foglalják el.

A fenyők további terjedését a faegyedek kivágásával és azok területről való lehúzásával akadályozzuk meg. A nagyobb fák letermelése után már hosszabb távon lesz biztosítható, hogy ezeknek a fajoknak a térnyerése ne veszélyeztesse az itt előforduló, őshonos ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. (Fotó: Kozma Attila)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját:

Bocz Renáta, Bodzás János Sándor, Cosima Riese, Farkas Roland, Illyés Evelin, Juhász Róbert, Kleffler Tünde, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Orosz Tamás, Péntek István, Prommer Mátyás, Szelényi Balázs, Szűcs Erzsébet

A csapat Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta
projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Felhasznált irodalom:

Concha Olmeda, Viera Šefferová, Evelyn Underwood, Lucía Millan, Teresa Gil, Sandra Naumann: UNIÓS ÉLŐHELYVÉDELMI CSELEKVÉSI TERV Cselekvési terv a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus kedvező védettségi helyzetének fenntartására és helyreállítására

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom