Az utolsó szalmaszál - Mit kerestek a fecskék a „fűben”?! 2024.09.24. 10:31

A Közép-Európában pusztító Boris nevű ciklon nyomán kialakult szélsőséges jelenségek közül, az egyik legszomorúbb a tömeges fecskepusztulás volt. Valószínűleg alig van az országban valaki, aki személyesen nem tapasztalta, vagy a közösségi és egyéb médiából ne értesülhetett volna róla.

Az éppen afrikai telelőhelyeikre vonuló, főként füsti- és molnárfecskék állományának igen jelentős részét végzetesen érintette a hirtelen beállt szokatlan hideg és a tartós, viharos esőzés, amely napokon át lehetetlenné tette, hogy e kis testtömegű madarak táplálékhoz jussanak. Mint közismert, a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek a hideg és az eső miatt eltűntek…

A levegőből.

A szeptember eleji csapadékos napokon a bükki hegyi réteken meglepő jelenség volt megfigyelhető; az eső intenzitásának enyhülésekor jó néhány füstifecske jelent meg, látszólag a „semmiből” és kizárólag azok fölött a vegetációfoltok fölött repkedtek igen-igen alacsonyan a szitáló esőben, amelyek a kaszálások során visszamaradtak. Feltűnő volt ezzel szemben, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű gyepterület legnagyobb része, amely már ilyenkor rég rövidre van vágva, egyáltalán nem vonzotta őket.

Kaszálásból kihagyott sáv a Bükk egyik hegyi rétjén

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a „lábon hagyott”, látszólag már élettelenre száradt növényzet mit kínálhat számukra, fűhálóval „megmintáztuk” mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. A fűhálózás módszerével ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.

Fűhálózás a kaszált és kaszálatlan területrészek ízeltlábú „kínálatának” összehasonlítására

A vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor annyi ízeltlábút (pókot, poloskát, legyet, bogarat, kabócát, hernyót) lehetett megszámlálni, mint a lekaszált részeken.

Visszahagyott gyepfoltból vett tipikus minta

A nyár folyamán lekaszált, rövid, újonnan kisarjadt gyepről vett tipikus minta

Tapasztalatainkat összefoglalva elmondhatjuk, hogy a júliusi és augusztusi kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal nyüzsgőbb, fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, „szép zöld” gyepben.

Mi lehet a célja és jelentősége ezeknek a kaszálatlanul hagyott sávoknak, foltoknak a gyepterületeken, amelyek lehetnek nagyobb kiterjedésű rétek, kisebb erdei tisztások, de akár a saját kertünk, telkünk is?

Kaszálásból kihagyott foltok bükki hegyi réteken

Egyrészt ezáltal biztosíthatjuk, hogy a gyepben található virágos növények egy része magot tudjon érlelni és bizonyos növényfajok ne „kopjanak ki” az élőhelyről. Másrészt, hogy az itt élő, gyakran igen fajgazdag rovarvilág egyes egyedei túlélhessék a táplálkozó-, illetve búvóhelyül szolgáló magasabb növényzet eltűnését és szaporodhassanak is. Igen lényeges szerepet töltenek be a megporzó rovarok; hártyásszárnyúak, lepkék, bogarak stb. életében, hiszen a kaszálás miatt hirtelen eltűnő virágszőnyegből ezáltal maradhatnak vissza legalább kis részek, melyek számukra továbbra is nektárt és pollent szolgáltatnak. Ez a magasabb vegetáció azonban sokszor a földön fészkelő madaraknak is szaporodási helyül szolgál, menedékként lehetővé teszi számukra a fészekalj felnevelését.

Mindezeken túl, - mint a szeptember eleji időjárási krízis megmutatta; a kaszálatlanul visszahagyott területrészek, végső esetben, a fecskéknek is életmentő táplálkozási lehetőséget nyújthatnak a számukra kritikus időszakokban.

Ezért mindig érdemes belegondolni, hogy a viszonylag gyorsan lezajló gépi kaszálással a gyep élővilágának szempontjából milyen extrém változás következik be, méghozzá mennyire rövid idő alatt! Ugyanakkor ezt a pusztító hatást van lehetőségünk mérsékelni kaszálatlan foltok, sávok visszahagyásával.

Védett területeken és Natura2000 gyepeken jogszabály* is kötelez a terület 5-10% közötti részének kaszálatlanul hagyására, ám a gyepekhez kötődő gazdag növény- és állatvilág érdekében, a speciális, jogi védelmet élvező területeken kívül, akár saját kertünkben, vagy egyéb, jó természeti állapotú gyepes területünkön is megvalósíthatjuk ezt a jó gyakorlatot.


*269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól /4. § (1) értelmében a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom