A gyurgyalagokra várva… 2021.05.05. 11:21

A szalakótaalkatúak rendjébe tartozó gyurgyalagok közismerten színpompás madarak.

De alapvetően ez a színgazdagság jellemző a rend többi családjának képviselőire is: gondoljunk csak a hazánkban is honos jégmadárra, vagy éppen a szalakótára, illetve a szoros értelemben nem túlzottan színekben gazdag, de ennek ellenére is feltűnő tollruhájú búbos bankára. Ha itt nincs is módunk bemutatni a többi, főként trópusi, ma ismert gyurgyalag 31 fajának gyönyörű tollruháját, a színezettségükről mégis sokat elárulnak az egyes fajok nevei, mint: zöld gyurgyalag, kármin gyurgyalag, piros gyurgyalag, rózsaszínű gyurgyalag, zafír gyurgyalag. Egyes fajok tollszíne, már-már a kolibrifélék színpompájával vetekszik.

A prügyi gyurgyalagtelep egyik párosa (Fotó: Soós Gábor)

A nálunk is költő, de Európában, Nyugat-Szibériától Észak-Afrikáig és a Fokföldön is honos gyurgyalag (Merops apiaster) vagy gyurgyóka hazaérkező csapatait várhatóan hamarosan látni és hallani is lehet. A magasban kecsesen repülő madarakat jellegzetes „prü-prü” hangjuk is elárulja. Hazánkban területi eloszlásuk nem egyenletes. Ennek egyik magyarázatát fészkelési szokásaikban kell keresni. A gyurgyalag fészkét, pontosabban költőüregét homokos, löszös összletű partfalakba, domboldalakba, mélyebb földutak oldalába, egyes helyeken keréknyomok padkáiba építi, így a költésre alkalmas helyek és környezetük a madárkolóniák jellemző gyülekezési helyei. A madár a költőüregéhez vezető járatot főként a csőrével ássa ki. Ásás közben a talajt heves csőrvágásokkal lazítja föl, a földet pedig rövid lábainak gyors mozdulataival kaparja ki. Eközben szárnyára, vagy a meredekebben mélybe vezető járatokban a csőrére támaszkodik. Az esetenként két méter hosszúságot is elérő járat végén található a kiszélesedő költőüreg, amibe a madár 5-6 fehér tojást rak. A tojásrakást megelőző „földmunka” 10-25 nap alatt készül el, a partfal anyagának függvényében, és eközben akár 12 kg, vagy ennél is több földet is megmozgat egy-egy madár. A költőüregbe fészket nem építenek. A tojások, majd később a fiókák is a szülők által kiöklendezett köpeteken, és a zsákmányrovarok emészthetetlen kitindarabjain helyezkednek el. A gyurgyalagköpetek a telepek közelében, kiülőfáik alatt is megtalálhatók, így ezekből a rovarmaradványokból lehet tudni, hogy a madarak hangyákat bogarakat, lepkéket, poloskákat, szitakötőket, sőt, fullánkos darazsakat, méheket, poszméheket fogyasztanak. Így a köpetek elemzésével akár a térség rovarfaunájáról is információkat gyűjthetnek az entomológusok.

A faj tudományos nevének etimológiai vizsgálata görög és latin gyökerekre vezet vissza. A „Merops” nemzetségnév a hasonló görög kifejezésből ered. A hellén mitológia egyik királyára, Merops-ra utal, trója királyának, Priamusnak nevelőjére. Az „apiaster” a latin apiastra kifejezésből származik, ami méhevőt jelent. De több európai nyelv is hasonló tartalommal azonosítja ezeket a madarakat a némettől a spanyolon át az olaszig, sőt, a japán yoaroppahachikui is, ami nagyjából azzal a jelentéssel bír, hogy: „ez a madár eszi a méheket”. Mint azt a fentiekben írtuk, a pontosabb jelentés a köpetek alapján az lehetne, hogy: eszi a méheket is!

Gyurgyalaghím szitakötővel kedveskedik párjának (Fotó: Soós Gábor)

Méhfogyasztásuk miatt a méhészek ellenségként tekintenek rájuk, és nem különösebben kedvelik őket. E sorok egyik írója is, mint méhész tapasztalta már, hogy őszi és tavaszi vonulásukkor el-elidőznek egy-egy méhészet környezetében, és gyors akrobatikus repüléssel vadásszák le a kijáró dolgozó méheket. Azonban jobban kedvelik a nagyobb falatokat: a szitakötőket, lepkéket. A nem körültekintően alkalmazott rovarirtó szerek sajnos még mindig több méhcsaládot pusztítanak ki, mint a gyurgyalagok. Ez persze nem mentesíthet egyetlen méhész kollégát sem attól, hogy vándorlás idején a méheit körültekintően telepítse, és kaptárait ne rakja le gyurgyalag telepek közelébe, mert ezzel bizony felkínálja őket a fogyasztásra.

A gyurgyalag hazánkban fokozottan védett madár. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke jelenleg 100 000 Ft. Mivel állománya nagyban függ a költésre alkalmas homokfalak meglététől, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is figyelmet fordítunk a madár költési lehetőségeinek fenntartására, költőhelyeik kiterjesztésére.

A Dél-borsodi Tájegység egyik legjelentősebb gyurgyalagtelepe egy szebb napokat is látott, 168 méter hosszúságú homokfal Prügy község határában, melynek kialakulása több évtizedes múltra tekint vissza. A partfal gyurgyalagállományának komolyabb monitorozása azonban csupán 2003-tól zajlik, ekkor az állomány mintegy 93 pár gyurgyalagot és 70 pár partifecskét számlált. A populáció első igazán nagy emelkedését a 2010-es árvízvédelmi munkálatok eredményezték, aminek következtében 2011-re 160-ra becsülték az itt fészkelő gyurgyalagpárok számát. Az újbóli, rendszeres, évenkénti frissítések azonban elmaradtak, illetve amennyire lehetett, kézi erővel állították helyre a Bükki Nemzeti Park kollégái a telepnek otthont adó homokfalat. Azonban a költésre alkalmas falszakaszok beszűkülése miatt az itt fészkelő párok száma 2019-re 30-ra csökkent. 2020-ban azonban az ÉMVIZIG és egy segítőkész helyi gazdálkodó közreműködésével ismét megvalósulhatott a partfal gépi erővel történő, nagyobb léptékű helyreállítása. Az együttműködésnek köszönhetően kialakult partfal idei renoválása már kézi erővel is elvégezhető volt, amit a Dél-Borsodi Tájegység természetvédelmi őrszolgálatának tagjai április végén el is végeztek. Ennek során a friss felületek kialakításával és a benövényesedett részek megtisztításával új költési lehetőségek nyíltak meg a madarak előtt. Kíváncsian várjuk, hogy a 2020-ban ugyan még 30 párt számláló telepen idén hány költő párt sikerül megfigyelnünk. A költőterület természetvédelmi jelentőségére való tekintettel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2020-ban indítványozta a partfal, mint kiemelkedően jelentős gyurgyalagélőhely saját vagyonkezelésbe vételét, melynek eredményeként biztosítottá válhatnak a megfelelő léptékben és időben elvégezni szükséges renoválási munkálatok.

A prügyi gyurgyalagtelep renoválásának pillanatai és az előkerült tavalyi költőüregek (Fotók: Barati Sándor, Soós Gábor)

Hasonló munkákkal frissítettük fel a gyurgyalagok számára a csobaji partfalat is, mely szintén az egyik helyi gazdálkodó önzetlen munkájának köszönhetően került helyreállításra 2019-ben. Az utóbbi két évben kézi erővel renováltuk a partfalat, melyen a 2018-ban felmért 20 párról 2020-ra 28 párra emelkedett a gyurgyalagok száma, ráadásul a partifecskék is megjelentek mellettük.

A csobaji gyurgyalagtelep. A jobb oldal kész, a bal oldal még hátra van. (Fotó: Soós Gábor)


A csobaji gyurgyalagtelep panorámaképen. (Fotó: Soós Gábor)

Igrici külterületén is újabb kolónia létrehozását készítettük elő. Itt az M3-as autópálya építése és egy korábban nyitott kavicsbányató egykori meddőjén kezdtek el a madarak fészektelepet kialakítani. Sajnos a telep közelében illegális hulladéklerakó is működött, emellett a könnyen hozzáférhető homokot is szállították innen az illegális kitermelők. Egy már kialakult, 18 üreget számláló telep falát bányászták alá a homokkinyerés érdekében! Így a stabilitását vesztett fal leomlott. Szerencsére ez már a költési időn kívül történt. Ez évben a leomlott partfalat stabilizáltuk, az omladékot elterítettük. Emellett egy közeli, már növényesedett, mesterségesen kialakított tereplépcsőjű területen egy új falat is megtisztítottunk, abban a reményben, hogy újabb fészkelőhelyeket ásnak majd ki az idén érkező madarak.

A 2020-ban leomlott homokfal Igriciben (Fotó: Barati Sándor)

Az Igriciben 2021-ben stabilizált költőterület (Fotó: Barati Sándor)


A gyurgyalag tavalyi költőüregében áttelelő hosszúlábú bűzbogarak (Blaps mortisaga) és a piros kitinpáncélú közönséges lucernabogarak (Gonioctena fornicata) (Fotó: Barati Sándor)


Az újonnan nyitott 30 m hosszú partfalszakasz Igrici külterületén, az autópálya-építés visszahagyott meddőjében (Fotó: Barati Sándor)

Így most már türelmetlenül várjuk a trópusok hangulatát idéző gyurgyalagjaink érkezését.

A „kubikos” brigád tagjai (Fotók: Barati Sándor, Soós Gábor)

Felhasznált irodalmak:

Dr.Rer. Nat.Gottfried Maurersberger 1978: Urania állatvilág. Madarak pp:277-285

Monaco Nature Encyclopedia (https://www.monaconatureencyclopedia.com/merops-apiaster/?lang=en)

Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom