A BNPI sajtóközleménye a közelmúlt medve-észleléseivel kapcsolatban 2023.05.13. 11:28

A Kárpátok barnamedve állományának növekedése és az élőhelyeiken végbemenő változások következtében az elmúlt évek során egyre gyakrabban észlelhetünk barnamedve előfordulására utaló nyomokat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A kárpáti medveállomány elterjedési határa eléri a faj számára alkalmas hazai élőhelyeket.

A hazánkban megjelenő egyedek egy része olykor nagyobb távolságokat is megtesz, ahogy néhány éve a jeladózott „Iwo” nevű példány 2015. évi dokumentált kóborlása is mutatta. A Lengyel-Tátra területén jelölt példány közel egy évig nem tett meg nagyobb távolságokat eredeti élőhelyétől, később néhány hét leforgása alatt elérte hazánk területét, majd az országból visszafordulva egészen Ukrajnáig jutott. A barna medvék többsége hosszabb-rövidebb idejű itt tartózkodásuk alatt viszonylag észrevétlenek maradnak.

Azonban az idei csapadékosabb tavasz során a felázott talajon már több helyen kerültek elő a hozzánk látogató példányok lábnyomai, illetve az éjjel-nappal működő kameracsapdák néhány alkalommal felvételeket is készítettek a megjelenő egyedekről. Az elmúlt évben egy érdekes változásnak lehettünk tanúi. Már tavaly októberben is jeleztük, hogy egy előző év májusától itt élő, kifejlett hím példány nagy valószínűséggel már áttelelhetett a Bükkben, és azóta is itt tartózkodik. Ez a példány jellegzetes színezettsége alapján egyértelműen azonosítható. Rendszeresen megfigyelhető, jellemzően kelet-nyugati irányban járja a Bükk területét.

A hazai erdőkben kialakuló vágásterek növényzete, és a még idősebb erdők makktermése bőséges táplálékforrást kínál a mindenevő medvéknek. A faj megjelenéséhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a mára jelentősen megcsappant vaddisznóállomány nem fogyasztja el a rendelkezésre álló táplálékmennyiséget, amely a medve számára vonzó, terített asztalt kínál. Néhány évvel ezelőtt már azonosított felnőtt nőstény példány is megfordult működési területünkön.

A nagyragadozók jelenléte önmagában nem vezet konfliktushelyzetek kialakulásához. A Bükk területén élő hím medve olykor a legelő szarvasmarháktól ötven méterre táplálkozik, ahol a legelő állatállomány védelmét részben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által átadott villanypásztor segíti. Felhívtuk a területen gazdálkodók figyelmét a medve jelenlétére, és az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzési módjaira.

A gazdálkodók szempontjából is jelentkező probléma forrása lehet a barnamedvék akár akaratlan etetése – pl. hulladéktárolókhoz való hozzáférés, vagy az erdőbe takarmányozási céllal kihordott mezőgazdasági termények, különösen az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszerek kijuttatása –, hiszen a táplálék csábítása mérsékelheti a medvék természetes, embertől való félelmét. Az „etetés” rendszeressége a tapasztalatok szerint a szomszédos, illetve környező országokban (pl. Szlovákia, Románia, Szlovénia, Lengyelország) is jellemző, s ez nemkívánatos konfliktusláncolatok kialakulását okozhatja. Ezért kérünk minden társadalmi csoportot a felelős gazdálkodói magatartás betartására.


Ezúton is köszönjük a medvemegfigyelésekkel kapcsolatos lakossági bejelentéseket és fotókat, amelyek konkrét helymeghatározással érkeznek központi elérhetőségünkre (titkarsag@bnpi.hu).

A megfigyelések átadásával hozzájárulnak az egyedek mozgásának feltérképezéséhez. A honlapunkon további információt találnak itt: https://www.bnpi.hu/hu/hir/viselkedesi-szabalyok-m...


VISELKEDÉSI KISOKOS MEDVÉVEL VALÓ TALÁLKOZÁS ESETÉN

A medve nem játék, a medvét kerülni kell. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető. Amennyiben medvét észlelnek, kérjük, jelezzék Igazgatóságunk felé az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808

ERDŐJÁRÓKNAK

  • Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük!Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat!
  • Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe!
  • Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
  • Társaságban beszélgessünk!
  • Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót!
  • Ne használjunk fejhallgatót!
  • Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
  • Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
  • Ne nézzünk a szemébe!
  • Ne fordítsunk neki hátat!
  • Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
  • Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
  • Ne etessük!
  • Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)!
  • Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!
  • Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
  • Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket!
  • Ne vigyünk magunkkal halkonzervet és cukrozott sűrített tejet!
  • Ne hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát, és annak csomagolóanyagát sem!
  • A maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal!
  • Sátorozáskor az élemet a sátortól távol eső fára függesszük fel!
  • Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás veszélyét!

LAKOSOKNAK

  • A kerítésen kívüli kerti és konyhai hulladéklerakót számoljuk föl!
  • Ne dobjunk élelmiszer-maradékot a komposztba!
  • A kukát csak a szemétszállítás napján tegyük ki az útra!
  • A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassuk!
  • A méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzük el!
  • Alkalmazzunk megfelelően képzett, nagy testű kutyákat!

GAZDÁLKODÓKNAK

A medve látogatására ott lehet számítani, ahol a gazdálkodási egység és az erdő határa közel esik egymáshoz. A külföldi tapasztalatok alapján az erdőhatártól 500 méterrel távolabb a károkozás lehetősége elenyésző.

  • Alkalmazzunk 5–8000 V feszültséget biztosító több szálas (lehetőség szerint 6 szál) villanypásztort!
  • A legfelső szál 120 cm magasan legyen!
  • Építsünk visszahajló felsőrésszel rendelkező, masszív kerítést a vagyontárgyak körül!
  • Használjunk vadriasztó módszereket!
  • A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassuk!
  • A méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzük el!
  • Alkalmazzunk megfelelően képzett, nagy testű kutyákat!

Nyitóképünk csak illusztráció, a fotó a Veresegyházi Medveotthonban készült.




Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom