Madarakat is mentenek a Baglyas-kő vári látogatóközpontnál 2022.10.28. 09:41

Amellett, hogy jó kikapcsolódási lehetőségként Salgótarján környékének kultúrtörténeti, földtani és a Nógrádi Tájegység természeti értékeit is megismerheti a látogató a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontban, addig sérült, védett madarak ugyancsak átmeneti otthonra lelhetnek ott.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni telephelyén már 2010-től madármentő állomás működik. Évente közel 200 vadon élő madár, emlős és hüllő fordul meg a tájegység központjában. Ezek az élőlények szárnysérültek, csonkolt szárnyúak, fészekből kiesett, áramütéstől, vagy ütközéstől sérült állatok. Van, hogy kobzás útján kerül ápolásra szándékosan, vagy nem szándékosan tartott védett madár. Az ide érkező tollasok közül sok elpusztul, de a kisebb sérülésekkel érkezők állatorvosi, vagy anélküli ápolás után újra visszakerülnek a számukra megfelelő élőhelyre. Legfőbb cél a repatriálás, azaz a madarak gyógyulás utáni visszaengedése a természetbe, azonban van néhány állandó lakó is, akik sérülésük miatt már nem képesek az önálló életre.

Jelenleg 8 különböző faj (egerészölyvek, barna rétihéják, vörös vércsék, karvaly, kabasólyom, holló, kuvik és fehér gólyák) kap ellátást az állomáson, de ez a szám változó. Az azonos fajú példányok közös életteret kapnak, de lehetőségek szerint külön röpdében kerülnek elhelyezésre az egyedek. A Nógrádi Tájegység munkatársai, a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportjának tagjai és a lelkes önkéntesek mindent megtesznek a látogatóközpontba került állatok ellátásáért, hiszen minden segítség több és több egyedet menthet meg.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom