2026. február 27-28-án, Jászberényben került megrendezésre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya által szervezett „Sólyomcsalogató” elnevezésű ragadozómadár-védelmi éves szakmai rendezvény, melyen Igazgatóságunk több szakembere is részt vehetett.
Az idei konferencia témája a sólyomfajok kutatása és védelme volt. A közel 150 résztvevő két nap alatt összesen 27 előadást tekinthetett meg, amelyek alapos betekintést engedtek a Kárpát-medencében dolgozó szakemberek munkáiba.
Dr. Sós Endre előadása a konferencián
A rendezvény nevéhez méltó módon az idei alkalommal a sólyomfajok kerültek a fókuszba. Az első nap kiemelt faja a kerecsensólyom volt. Először is általános képet kaphattunk az elmúlt években végzett kerecsensólyom-védelmi tevékenységekről, valamint a faj aktuális helyzetéről. „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című SakerRoads LIFE program kifejezett célja a faj állományának stabilizálása, többek között a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Bemutatásra kerültek az eddig elvégzett munkák és az ebből leszűrt tapasztalatok a madarak jeladós nyomkövetéséről, a fajt veszélyeztető tényezőkről. Vadkamerás felvételek kielemzésével és táplálékmaradványok gyűjtésével, analizálásával a költési időben jelentős ismeretekkel bővült a faj alapvető élőhely használata és zsákmányállat preferenciája.
Kerecsensólyom (fotó: Szitta Tamás)
Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának előadása a Természetvédelmi Mentőközpontba került kerecsensólymok bekerülési okait mutatta be. Állatorvosi alapkutatás témában Dr. Sós Koroknai Viktória és Dr. Erdélyi Károly az elmúlt években a faj gyűrűzése, jeladózása során kézbekerült egyedek vérvizsgálatáról, egészségügyi helyzetéről nyújtott betekintést.
A természetvédelmi és kulturális szempontból egyaránt szimbolikus kerecsensólyomról folytat evolúciós genomikai kutatásokat Dr. Sramkó Gábor a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa. Bagyura János a MME részéről pedig ornitológiai és etnográfiai nyomozásának eredményeit mutatta be a turul madártani határozásával kapcsolatban.
Nemzetközi kitekintésben osztrák és bolgár szakemberek osztották meg eredményeiket, tapasztalataikat a jelenlévőkkel.
Szombaton a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály taggyűlése után sor került a Kerecsensólyom-díj átadására, melyet idén Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyugdíjazott természetvédelmi őre kapott.
Fontos tapasztalatokat ismerhettünk meg a vándorsólyom és a kerecsensólyom együttéléséről. Az ország nyugati felében végeztek konkrét kutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan viselkedik a két faj egymás közelségében, ugyanazon az élőhelyeken, költőhelyeken.
Vándorsólyom (fotó: Filmdzsungel)
Nagy Károly, a MME Monitoring Központjának vezetője részletes elemzést mutatott be a kabasólyom és a kis sólyom Kárpát-medencei állományának aktuális helyzetéről, problémáiról. Kérte a hallgatóságot az aktív madárvédelemben való részvételre. Fontosnak véli a közös adatgyűjtési platformokat, a minőségi adatok fontosságát.
Dr. Palatitz Péter a hazai kék vércse védelem, valamint a nemrég Angolában felfedezett afrikai gyülekezőhely, a Falcopolis projekt (a Föld legnagyobb ragadozómadár telelőhelye) aktualitásait mutatta be.
Köszönjük a szervezőknek és az előadóknak a színvonalas konferenciát!
