13. Transzbükki átkelés, 9. Erőss Zsolt emléktúra - beszámoló 2023.01.31. 11:03

Az elmúlt hétvégén tartottuk meg hagyományos, téli, szakvezetett túraprogramunkat, amelyet idén is nagy érdeklődés övezett.

A hatvan fős csapattal Bélapátfalváról szeles, hideg időben vágtunk neki a húsz kilométernyi, a korábbi útvonalakhoz képest könnyűnek ígérkező útnak. A felújítás alatt lévő Bélháromkúti Apátságot épp' csak érintve, először a Bél-kő megmászására vállalkoztunk az előző napi havazástól némileg kifehéredett tájban. A 730 méter magasságú felső bányaudvaron megcsodáltuk a mészkő bizarr formáit, de a bánya történetét, a mára védettséget kapott élőhelyeket és a bezárás után regenerálódni próbáló élővilág helyzetét is ismertettük Péntek István természetvédelmi őr segítségével, bár az élővilágot szemléltetni, jelen körülmények között, csak fotókkal és néhány jelen lévő holló segítségével tudtuk. A helyenként igen meredek, szédítő mélység fölött szerpentinező jeges törmeléket és a bányaudvaron egyébként is gyakori szelet magunk alatt hagyva, a 814 méteres Bél-kő-nyaknál jól esett a forró tea. A kilátás most meglehetősen ködös és színtelen volt – pedig innen jó esetben a Tátra is szépen látszik –, de a Bél-kő hajdani magasztos sziklavilágának megcsonkított maradványa felülnézetből így is meghökkentő.

Egy ilyen szakvezetés sok megállóval zajlik, hiszen szinte minden útkanyarulatban található valamilyen érdekes látvány télen is. Mire a következő kilátóponthoz érkeztünk a Kerek-kőre, már bőven délutánba hajlott az idő. Innen újra fantasztikus panoráma nyílik, csak most az előzőhöz képest az ellenkező irányba, a "Kövek" láncolatára, ami a Fennsíkot szegélyezi, és a Déli-Bükkre. Innen egy fokozottan védett területen lévő érdekes sziklaalakzatot, az Angyalszárnyat kerestük fel, azzal a nem titkolt céllal, hogy a körülötte lévő idős erdőben beszélgessünk ökológiáról, biodiverzitásról, éghajlatváltozásról és az ember tájátalakító tevékenységéről.


A Gyetra-völgy felső szakaszához leereszkedve, a Gyetra-tó mellett szót ejtettünk a kisvizes élőhelyek rendkívüli jelentőségéről, majd a Gyetra-kunyhó érintésével egy keskeny erdei ösvényen átkeltünk a Pes-kő-völgybe, ahol újabb frissítőpont várt bennünket. Felsőtárkány felé a saras völgyben már sötétben mentünk végig, majd' másfél órás csúszással, hét óra körül érkeztünk meg a felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontba.

A 2013-as Transzbükki átkelésen részt vett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság akkori védnöke, Erőss Zsolt hegymászó. A védnöki program szellemében hírnevével és megnyerő egyéniségével segített felhívni a figyelmet természeti értékeink védelmének fontosságára. Hamarosan indult társával, Kiss Péterrel következő expedíciójukra, ahonnét egyikük sem tért vissza. 2014 óta a túra egyben az Erőss Zsolt emléktúra nevet is viseli és a végpontjában egy kopjafát állítottunk emlékére, amelyet most is megkoszorúztunk. A programot idén is finom vacsorával zártuk Rázsi Andrásnak köszönhetően.

A résztvevőknek köszönjük az érdeklődést és – bár most kevésbé feszegettünk határokat, mint az a korábbi átkelések után már sokak számára megszokott – gratulálunk az erőpróba teljesítéséhez.


A túrán velünk tartott a Tv Eger három fős stábja, beszámolójuk itt látható:




Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom