Felkerült a kupola a Bükki Csillagdára 12/08/2021 4:47 PM

Felkerült a kupola a Bükki Csillagdára

1
bükki nemzeti park igazgatóság, bükki csillagda,

Régóta várt pillanatához érkezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) legújabb látogatóközpontjának, a Bükki Csillagdának a kivitelezése, amivel még közelebb kerültünk a nyitás időpontjához.

Az épület legemblematikusabb része, a világ legnagyobb sorozatban gyártott 6,7 méter átmérőjű csillagászati kupolája december 8-án, szerdán daruval került a Répáshuta mellett álló csillagvizsgáló tetejére. A munkálatokat nagyban segítette a napsütéses, száraz téli időjárás.

E kupola több különleges távcsövet is rejt majd, többek közt egy, a Nap biztonságos megfigyelésére alkalmas teleszkópot, valamint hazánk legnagyobb bemutató távcsövét is, melynek átmérője 61 centiméter. A tervezetten 2022 januárjában nyíló csillagászati látogatóközpont Közép-Európa legmodernebb csillagászati látogatóközpontja lesz, ahol a tudomány-élmény-interakció hármasa segítségével tudhatunk meg érdekességeket a csillagok és az űrkutatás világáról. A BNPI látogatóközpontja négy olyan attrakcióra épít – kiállítás, planetárium, csillagvizsgáló és virtuális valóság (ráadásként még egy tanösvény is) –, ahol minden korosztály számára felkínáljuk az élményekben bővelkedő játszva tanulás lehetőségét.


A Bükki Csillagda hazánkban egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára. Az épület a tengerszint felett 635 méter magasságon helyezkedik el, így sokkal tisztább és élesebb képet mutatnak ott a csillagok, mintha az Alföldről néznénk őket. Télen sok esetben megüli a Kárpát-medencét a ködpárna, ekkor Répáshuta térségében szikrázó napsütés fogadja a látogatót.

A létesítmény fő műszere egy 61 centiméter átmérőjű Korigált Dall-Kirkham típusú asztrográf lesz, mely a beépített korrekciós lencse segítségével pontszerű leképezést, kóma- és gömbi hiba mentességet biztosít. A cső maga 109 kilogramm, a távcsőoszlop, a három távcső és az ellensúlyok együttesen közel fél tonnát nyomnak. A tubust szénszálas rácsszerkezet foglalja be, mely egyben a maximális stabilitást is kölcsönzi a műszernek.

A távcső elsődlegesen asztrofotózás céljára készült, ám vizuális (szabadszemes) észlelésekre is kiváló a hozzá használt magas minőségű két colos okulárokkal. Fénygyűjtő képessége miatt elsősorban halványabb mély-ég (galaxisok, gömbhalmazok, planetáris ködök, stb.) megfigyelésére a legalkalmasabb műszer. A szabadszemes észlelése és a csillagászati képrögzítés mellett tudományos igényű megfigyeléseket is végzünk a teleszkóppal, így a tudomány számára is értékes információkat gyűjthetünk a naprendszer objektumairól vagy más csillagokról.

A kupolában egy különleges naptávcső is helyet kap majd, melynek használatával biztonságosan meg tudjuk figyelni központi csillagunkat. A Lunt-típusú hidrogén-alfa naptávcső 10 centiméter szabad átmérővel bír, és segítségével napfoltokat, napkitöréseket is szemügyre tudunk venni oly módon, ahogy szabad szemmel sosem láthatnánk.


Videó a kupola felhelyezéséről

RELATED

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

07/10/2023 3:54 PM
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Read more