Kőhodály (Tibolddaróc)

Szilvásvárad – Szalajka-völgyi Tanösvény

A szilvásváradi Szalajka-völgy a Bükk hegység idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. A Szalajka-patak mentén vezető sétaút (turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A táblák a Bükki Nemzeti Park alapításáról és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást. Továbbá megismerkedhetünk a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük a Szalajka-völgy kiállítást a Bükki Nemzeti Park Információs-házban, az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál.

Évmilliókat átívelő tematikus túrát szerveznek a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark beléptető kapujától a szlovák oldal határsávjában megbúvó különleges fatörzsbarlangig. A koronavírus rendelkezések miatt a program határozatlan időre elmarad!

Náučný chodník vychádza z centra obce Szomolya a smeruje na západ, k chránenému územiu Szomolyai Kaptárkövek, ktoré vyhlásili v roku 1960 na ploche 30,9 ha na ochranu zvláštnych „úľových“ skál. Na západnom svahu kopca Vén-hegy sa nachádza osem väčších ryolitových brál a kužeľovitých skál, do ktorých sú zahĺbené plytké priehlbinky, tzv. úľové dutiny. Takéto priehlbiny sú známe z viacerých lokalít, predmetná lokalita s počtom 117 dutín je však z nich najväčšia. Ku skalám a k ich záhadným priehlbinkám sa viažu početné povesti, dohady i vedecké predpoklady, z ktorých je najznámejší, že v priehlbinách boli umiestnené úle pre včely. Pôvodné rastlinstvo územia tvorili cerové dubiny s dubom plstnatým a javorom tatárskym.

Geologický náučný chodník Parádfürdő – Ilona-völgy

Náučný chodník vybudovaný v dĺžke 6,5 km v doline potoka Ilona nám predstaví geologické hodnoty a pamiatky po ťažbe rudy vo Východnej Matre. Dolinou Ilona prebieha rozhranie medzi eocénno-miocénnymi sopečnými horninami (s rudnými žilami stratovulkánu) a oligocénnymi morskými usadeninami. Na zastávkach chodníka sa môžeme oboznámiť so štôlňou Etelka, ktorú dal otvoriť barón Orczy v roku 1780, s liadkovou ťažbou, prameňom šťavice Szent István, s andezitovými žilami v miocénnych pieskovcoch a ryolitových tufoch zvaných „čertove hrádze“ a s 8-10 m vysokým vodopádom na andezitovej stene.