A Cserhát-hegység leglátványosabb andezit sziklája a Függő-kő. Keletkezése szorosan összefügg a Cserhát kialakulásával.
14-16 millió éve a Cserhát helyén tengeri üledékkel kitöltött medence helyezkedett el, amikor megkezdődött a hegységet létrehozó vulkanizmus.
Ennek következményeként kisebb víz alatti kitörések, majd óriási, szárazföldi rétegvulkánok, az üledékekben megrekedt vulkáni testek, és hosszan elnyúló kőzettelérek alakultak ki. napjainkra ezek jelentős része lepusztult, csak a maradványaikat láthatjuk. A Függő-kő a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában feltörő víz alatti vulkáni működés anyagát tárja fel, közvetlenül a kitörési centrum közelében.
A Zsákfa-pusztai (Vöröskő) bánya Mátraszőlős észak-nyugati határában, a vízfogó gát mellett fekszik. A völgy bejáratánál nyílik az időszakosan művelt „Vöröskő-bánya" (Az ismertebb lajta mészkövet fejtő „Fehérkő-bányával" együtt mindkét bánya messziről jól látható), amelynek Dél-nyugati pillére a völgy fölé tornyosuló Függő-kő. Az alatta húzódó kis völgy időszakos vízfolyása helyenként 3-4 m mélységű, a korábbi löszös, lejtőtörmelékes völgykitörésbe vágott magas falak között kanyarog.
A Hévíz-patak völgyét követve juthatunk el a már felhagyott „Vöröskő-bánya” udvarára. Ennek a patak felőli szélén találjuk a Függő-követ, mely egy 12 m magas vörös színű andezitből álló sziklaforma. A sziklaeresz alatt egy 5 m szélességű sziklaodú található.
A Függő-kő kőzetanyaga andezitláva. A lávaömlés a Cserhát és a Mátra miocén vulkánosságának kezdeti fázisában történt és tenger alatti kitörések során ömlött ki. A tengervízzel való kontaktus eredményének tartják a rengeteg hólyagüreget, mely a Függő-kő felszínén is látható.
Amikor jóval később, a Mátra és a Cserhát mai formájának kialakulásakor megjelent a Hévíz-patak elődje is és elkezdte bevágni medrét, kialakult a Függő-kő mai visszahajló oldala. A patak egy idő után még mélyebbre vágódott és a sziklafal alatti terasz szárazra került. A visszahajló fal menedéket adott ragadozó madarak és ragadozó emlősök számára, melyek zsákmányaik emészthetetlen csontjait itt halmozták fel. A jégkorszak végén a szelek löszport is felhalmoztak a sziklateraszon. A lösz elég meszet tartalmaz, így a csontmaradványok nem oldódtak ki. Így lehetséges, hogy 1978 és 1982 között 33 csigafaj 339 példányát és 54 gerinces faj 2184 egyedét azonosították a Függő-kő kutatása során.
Állomások:
1. Indító állomás
2. Etelka-feltárás
3. Etelka-táró
4. Vaskapu-ereszke
