Bárnai Szérkő

2

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Bárna-patak völgye fölé magasodik a Szerkő keresztrétegzett homokkőfala. A község északi részén, az utolsó házat elhagyva, a Bárna-patak mellett haladva, a kék háromszög jelzésen juthatunk el a Szerkőhöz.

Növényvilága

Az 1977-ban védetté nyilvánított terület oligocén kori homokkőflóráját az alábbi fajok jellemzik. Zavart homoki gyepekben és lejtősztyeppekben és legelőkön a hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum). Meszes homokkősziklafal repedésében egyetlen kisebb telep található a kövi fodorkából (Asplenium ruta-muraria). A helyi molyhos tölgyes bokorerdők konstans mészjelző faja a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). A patkófű (Hippocrepis comosa) homokkősziklagyepek szubkonstans mészjelző faja, mely erodált legelőkön is megtalálható. A homoki len (Linum hirsutum subsp. glabrescens) lejtősztyeppekben és felhagyott legelőkön több helyről is előkerült.
A nyílt homokkőgyepekben és legelők erodálódott felszínein az árlevelű len (Linum tenuifolium); meszes cementálódású homokkőmálladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium)egyedei vannak jelen. Homokkő sziklagyepek és nyílt gyepű legelők meszes szubsztrátot jelző növénye a hegyi gamandor (Teucrium montanum). A bíboros vajvirág (Orobanche purpurea) homokkőmálladékon fejlő dőnyílt gyepben; a fehér vajvirág (Orobanche alba) a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben; a nagy vajvirág (Orobanche elatior) molyhos-tölgyesekben szórványosan előforduló.
Nyílt, meszes homokfelületeken, sziklagyepekben, legelőkön előfordul a hegyi ternye (Alyssum montanum subsp. gmelinii), de a záródó, „stresszmentes”gyepekből eltűnik. A szubmediterrán naprózsa (Fumana procumbens) tipikus és állandó kísérője a meszes cementálódású sziklagyepeknek, a laza málladékon, nyílt felszíneken válik tömegessé, mészjelző. A kopaszodó fenyőspárga (Monotropa hypopitys subsp. hypophaega) molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő, de a Szerkő több pontján ritka, általában a lappangó sásos (Carex humilis) laza gyepben. Felhagyott félszáraz legelőkön néhány tő található a csomós harangvirágból (Campanula glomerata), egyébként a vidéken meglehetősen ritka. A pongyola harangvirág (Campanula sibirica) molyhos tölgyes bokorerdőkben és szegélyeikben szórványos. A piros pozdor (Scorzonera purpurea) molyhos tölgyes bokorerdőkben ritka. Meszes cementálódású homokkő sziklagyepekben és málladékon fordul elő a homoki zsellérke (Thesium ramosum). Meglehetősen gyakori a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) a környék tölgyeseiben és irtásokon. Meszes homokkőfalak pionír, ritka, kis egyedszámban fellépő mészjelző növénye a gomolyos kőhúr (Minuartia glomerata). Előfordul a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium); molyhos tölgyes bokorerdők eróziós barázdáiban, szurdokerdőkben, horhosokban, általában nyers talajon, ültetett fenyőelegyes tölgyesben a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) is.
A homokkősziklafalak alatti lejtősztyeppekben jelen van a fényes sás (Carex liparicarpos), a lappangó sás (Carex humilis) bokorerdőkben és lejtősztyeppekben az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) társaságában, de nyílt homoki gyepekben is. A deres csenkesz (Festuca pallens) a helyi oligocén kori meszes cementálódású homokkő sziklagyepek gyepalkotó növénye, ritkábban erodálódott, legeltetett homoki gyepekben is előfordul, mészjelző. A számos átmeneti alak között, elsősorban vastagabb, laza homokréteg esetén a homoki csenkesz (Festuca vaginata) jellegek tűnnek erősebbnek, mint pl. a Szerkőn. A kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön fordul elő.
A Medves vidékén ez idáig csak a Szerkő molyhos tölgyes bokorerdő tisztásán sikerült fellelni kicsiny populációját a bozontos árvalányhajnak (Stipa dasyphylla), de bizonyosan másutt is van belőle. A csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) a lejtősztyeppekben, bokorerdőkben néhol tömeges, mészjelző. A kései perje (Cleistogenes serotina) homokos talajon, mészjelző növény, lejtősztyeppekben, de sziklagyepekben is előfordul. Az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) lejtősztyeppekben, molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő.

Kapcsolódó