1764 körül Eszterházy Károly egri püspök kezdeményezte a Bükk térségében a szénkutatást, mivel a nagyszabású építkezésekhez szükséges tégla égetését széntüzeléses kemencékben kívánta elvégeztetni. A kutatást Fazola Henrik folytatta és felfedezte az egerbaktai kőszenet, melyre 1767-ben Schöner Ferenc szerzett kutatási jogot. A Bükk első szénbányáját 1796-ban nyitotta meg az egri püspöki uradalom Egerbakta és Bátor határában. Bátor környékén az 1800-as évek elején újabb három bányát nyitottak. Szarvaskő környékén 1860-ban kezdtek szenet kutatni sekély fúrásokkal. A Bátor – Szarvaskői bánya 1874-76 között működött, bezárásának oka a környékbeli ipar fejletlensége, a távolabbra való szállítást pedig vasút hiányában nem tudták megoldani. A Bátor - Szarvaskői bánya 1877-1919 között szünetelt. 1919-20-ban Román János bányavállalkozó tárót hajtott az Almár völgyben és lejtősaknát a Szénkő-völgyben. 1921-ben megalakult az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. Fúrásos kutatás után kihajtották a Szent István tárót, majd a szállítás könnyítendő 5,5 km hosszú iparvasutat építettek. Az iparvasút megépítése után a termelés növelése érdekében a szent János táróból 120 m hosszú ereszkét hajtottak, aminek további mélyítését vízbetörés akadályozta meg. Innen siklóval és vágatok hajtásával folytatták a termelést. 1926 őszén befejezték a termelést. A bányászat 1936-ban új területen a Keselyű-völgyben lévő Új Szent János táróban kezdték újra. A bányászkodást 1947-ben a területen befejezték, a szállítás és az áramellátás hiánya miatt. Az 1936-47 között kitermelt kb.79 ezer tonna szenet az érsekség jórészt a mészégetőkben használta fel. 1958-67 között az Almár-völgy felső részén a Szent János táró helyén mélyült Gyöngyvirág táróban újra indult a termelés, feltárták a szánmező déli részét, felújították a régi iparvágányt és bevezették a bányába a villanyt. A szarvaskői északi mezőt a Dobó István táróval tárták fel. 1958 és 67 között 447,5 ezer to szenet bányásztak, azonban a művelést mindvégig nehezítették a vízbetörések és a telepek erős tektonizáltsága. A nehézségek okozta többletköltségek miatta a bányászkodást Szarvaskő környékén abbahagyták és a termelést az Egercsehi bányára korlátozták.
