Természetvédelmi őrszolgálatunk az utóbbi időben sajnos többször észlelte, hogy a földhasználók különböző mezőgazdasági és területkezelési munkákat nem megfelelő időpontban végeznek és ezzel számos védett madárfaj fészkelését veszélyeztetik.
Sokan nem is sejtik, hogy földterületeiken mennyi védett természeti érték található. De gondoljunk csak bele, ha májusban bárhol elsétálunk egy bokros, erdő, nádas, vagy fasor mellett, biztosra vehetjük, hogy hallani fogjuk legalább 4-5 különböző madárfaj énekét. Márpedig ha ezek májusban aktívan énekelnek, igen nagy valószínűséggel fészkük van ott valamelyik fán, bokron, nádszálon.A földhasználóknak tehát tudniuk kell róla, hogy valószínűleg jelentős mennyiségű védett madárfaj fészkel a területükön, tartozzon az bármely művelési ág alá, vagy legyen az az ország bármely pontján. De miért is kell ezzel tisztában lenni? Azért, mert a fészkelési időszak alatt végzett munkák a területen tönkretehetik az ott fészkelő madárállomány teljes egészét. Úgy gondoljuk, ez nem lehet célja egyetlen gazdasági tevékenységnek sem, és a területhasználónak van lehetősége ezt megelőzni. A természetvédelmi törvény szerint „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Így egy ilyen rosszkor végzett beavatkozás után jogi következményekkel is számolhat a gazdálkodó.
Tövisszúró gébics
Igazgatóságunk működési területe igen nagy, s ehhez képest kisszámú őrszolgálatunk számára komoly kihívást jelent a területek ellenőrzése. A védett és Natura2000 területeken több lehetőségünk van a gazdálkodókkal együttműködni a védett természeti értékek megőrzése érdekében, ezzel szemben a védelem alatt nem álló területek esetében már nagyon nehéz képviselnünk a természetvédelmi érdekeket. Ezért fontos, hogy a területtulajdonosok általánosan megismerjék a különböző munkamenetek és gazdálkodási módok védett természeti értékekre gyakorolt hatását, s ennek fényében ütemezzék az év során elvégzendő feladatokat.
Lássuk a két legproblémásabb területtípust, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, amelyek kiemelt veszélyt jelentenek a természeti értékekre, főként az ott fészkelő madárfajokra.
Jelenleg nagyon sok olyan gyepterület van, amelyeken nem folyik valódi gazdálkodás, gondolunk itt kaszálásra vagy legeltetésre. Ezeken jellemzően több-kevesebb bokros jelenik meg, főként vadrózsa, kökény és galagonya dominanciájával. Az ilyen területek kiváló élőhelyet jelentenek azoknak a madárfajoknak, amelyek fészekrakáshoz bokrokat igényelnek, de táplálkozásukhoz szükségük van a nyíltabb területekre is. Ilyen fajok például a cigánycsuk, a fitiszfüzike, a tövisszúró gébics, a karvalyposzáta, a mezei poszáta, a citromsármány. Ezeken a földeken bizonyos időközönként szárzúzást végeznek abból a célból, hogy a bokrok eltűnjenek, és a művelési ágnak megfelelő képet mutasson a terület.
Szárzúzást végző gazda
Talán a legjelentősebb madárpusztítást ez a szárzúzás jelentheti, amennyiben az áprilistól júliusig terjedő időszakban történik. Ekkor ugyanis számtalan bokorra, bokor alá épített tojásos vagy fiókás fészekalj semmisül meg. Ezen túl a tavaszi, nedvesebb talajviszonyok mellett végzett traktoros munkák a talajt és a gyepet is károsítják, s ezzel a gyomfajok megjelenésének kedveznek. A bokrosok szárzúzását tehát mindenképpen az őszi vagy téli időszakban kell elvégezni, amennyiben csökkenteni akarjuk a természeti értékekre gyakorolt káros hatását!
Egy bokor aljában épült csilcsap füzike fészek
A vizes élőhelyek kiterjedése sajnos rendkívüli módon összezsugorodott az emberi tevékenységek miatt. Ezért kiemelt fontosságú a nádasok védelme! A nádasokhoz specialista madárfajok kötődnek, csak ez az élőhelytípus szolgáltat számukra megfelelő fészkelő-, pihenő-, és táplálkozóhelyet. A nádi madárfajok nagy része vonuló, ezért az is fontos, hogy a nádasok egyfajta hálózatot alkossanak, így a vonulás során bizonyos időközönként legyen lehetőségük pihenni, táplálkozni.
Sok nádast az ésszerűtlen tájhasználat veszélyeztet. Sok legelő/kaszáló művelési ágban lévő nádast, csakúgy, mint a bokrosok esetében, valójában nem hasznosítanak, a támogatásokhoz való hozzáférés miatt azonban megéri évente leszárzúzni. A szárzúzást azonban sok esetben a tavaszi/nyári időszakban végzik, amikor nádiposzáták, tücsökmadarak, nádi sármányok jelentős állományai fészkelnek itt. A védett természeti értékek kímélete érdekében itt is a fészkelési időszakon kívül célszerű elvégezni a szárzúzást és kaszálást.
Fitiszfüzike
Nem csak a nagy nádasok, de az egészen kicsi nádfoltok is alkalmasak néhány nádi madár számára. Például a nádirigónak, vagy az énekes nádiposzátának akár néhány négyzetméter nád is elég a fészkeléshez. Így a vízfolyások mentén a medertisztítás és gátkaszálás munkálatait is a késő nyári, vagy őszi időszakban célszerű elvégezni.
