Sokak között sokmillió éves különleges geológiai értékeket is tönkre teszünk a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet az Ipolytarnóci Ősmaradványok és a TETT Alapítvány szemétszedési akciója a Föld Napján, amit a koronavírus járvány miatt zárt körű programként bonyolítottak le munkatársaink.
Az egyedülálló látvány miatt minden évben egyre több és több turista keresi fel a Nógrádszakál határában található Palóc Grand Canyonként is ismert szurdokvölgyet. Sajnos azonban az ide érkező vendégek egy része nem él, hanem visszaél a természet kínálta lehetőségekkel. A szemét, amely időről időre visszatér a szurdokvölgybe, jól mutatja, hogy sokan - akik épp azért mennek ki a természetbe, mert élvezni szeretnék annak minden szépségét, a jó levegőt és a tiszta környezetet, tudatosan vagy tudattalanul nem alázattal és tisztelettel viseltetnek a természet szépségei iránt, hanem pökhendi önzőséggel úgy gondolják, a Föld az övék, s azt tesznek vele, amit csak akarnak. Nem gondolnak sem a többi embertársukra, akik szintén élvezni szeretnék ezeket az értékeket, s nem gondolnak arra sem, hogy milyen kárt tesznek a Földnek a műanyagok eldobálásával. Erre hívja fel a figyelmet az Ősmaradványok munkatársainak Föld Napjára szervezett programja - amelyre a koronavírus járvány miatt most nem vártak külső résztvevőket.
Ugyan a terület nem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, az Ipolytarnóci Ősmaradványokhoz érkező vendégek gyakran kötik össze egy-két napos programként Ipolytarnócot és a Páris patak szurdokvölgyét a Novohrad-Nógrád Geoparkba tervezett kirándulásaik alkalmával. Éppen ezért sűrűn kapunk arról információt, hogy sokszor teli van szeméttel a páratlanul szép látványt, egyedi élményt kínáló terület.
A Páris völgy az Ipoly bal oldali mellékvölgye, mely Nógrádszakáltól északra, Rárósmúlyaddal szemben torkollik. A Páris-patak, amely egyébként nem rendelkezik állandó vízfolyással, a szurdokvölgyben többféle kőzetbe vágódott be. A száraz, 15-20 m mély, meredek falú völgyben csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek. A terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része. Feltehetően egy folyó torkolati deltavidékénél halmozódott fel az az üledékréteg, amelybe a patak medret vág. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek. Ezek levéllenyomatokat őriztek meg.
A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.
Sokak között ezt a sokmillió éves különleges geológiai értéket is tönkre tesszük a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet a szemétszedő akció, hiszen - David Brower szavaival - „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
