Újabb kerecsensólyom-költőládák kihelyezése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2026.03.03. 12:10

2026. február végén folytatódott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében az új kerecsensólyom-költőládák kihelyezése és a régi, döntően fa költőtálcák cseréje.

Az új fészkelőhelyek létesítése a Magyar Madártani Egyesület, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságok, valamint a MAVIR Zrt. együttműködésével, a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében valósulnak meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 21 helyen volt fészkelés, és ezekből a fészkekből 67 sólyomfióka repült ki. Ebből a Dél-Borsodi Tájegység területére 7 aktív fészkelés jutott, 16 fiókával. A megfigyelések azt mutatják, hogy van még lehetőség további párok területen tartására, így indokolt az újabb fészkelőhelyek létrehozása.

A SakerRoads LIFE projekt - több fajvédelmi célkitűzés mellett - a fészkelőhelyek számának növelésével is igyekszik javítani a fokozottan védett kerecsensólymok szaporodási sikerét. Ők ugyanis nem építenek fészket. Vagy más fajok elhagyott fészkét foglalják el, vagy a nagyfeszültségű hálózat oszlopaira kihelyezett mesterséges költőládákban, költőtálcákban költenek. Így a faj számára alkalmas fészkelőhelyek megléte a sólymok számára alkalmas élőhelyeken az eredményes szaporodás egyik fontos eleme.

A fészkelőhelyek számának növelése azért is fontos, mert az utóbbi években a hollópopuláció gyarapodásával párhuzamosan a hollópárok előszeretettel foglalták el a kerecsensólymoknak kihelyezett költőládákat. Ráadásul a nagy magasságban kihelyezett költőládákat az időjárási szélsőségek, pl. a szélviharok sem kímélik. A program nem csak a nagyfeszültségű oszlophálózat költőládáira koncentrál. A figyelem a hálózat tartóoszlopai mellett kiterjed az érintett nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrei által megjelölt, korábban aktív, illetve jelenleg is a kerecsensólymok által használt élőhelyeken a fészkelésre alkalmas facsoportokra, fasorokra vagy éppen a fészkelésre alkalmas, magányos faegyedekre is.

Emiatt helyeztek ki kollégáink 20 db, a kerecsensólyom fészkelését szolgáló költőtálcát is 2024-2025 során a tájegység döntően borsodi-mezőségi területén. Továbbiak kihelyezése is tervben van a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet élőhelyein. Mindezek mellett az állomány folyamatos monitoringja is folyik, hogy megőrizhető legyen a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet és tágabb környezetének kerecsensólyom-populációja.

Seres Mihály Nándor
Seres Mihály Nándor
természetvédelmi őr
Barati Sándor
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom