Új kihívások a szárazság idején 2022.07.11. 15:07

Az elmúlt időszakban jelentkező extrém vízhiány újabb kihívások elé állítja Igazgatóságunkat is. Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk.

Az elmúlt hetekben komoly vízhozamú patakok, és más jelentős vizes élőhelyek is teljesen kiszáradtak, a kisebb pocsolyákról, apró vízfoltokról nem is beszélve! Ezt a vizekhez kötődő élővilág erősen megsínyli, és hosszú távon egyre nehezebb lesz megoldani védelmüket.

A Kövicses-patak leszáradt medre Pásztón

Őrszolgálatunk sajnos többször is helyszínelt olyan patakokat a közelmúltban, ahol a szárazság mellett az illegális vízkivétel is nagyban hozzájárult a vízfolyások eltűnéséhez. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a természetes vizekből való kerti és szántóföldi locsolás engedélyköteles tevékenység! Ezek a vízkivételek ráadásul nemcsak vízjogi engedélyezési problémákat vetnek fel, hanem védett állatfajokat is veszélyeztetnek! Nemrégiben például a pásztói Kövicses-patak is teljesen kiszáradt, melyben valószínűleg nagy szerepe volt az illegális vízkivételeknek. A mederben visszamaradó kisebb vízfoltok ökológiai csapdaként működtek a halak számára, ezekben gyűltek össze végső lehetőségként. Őrszolgálatunkat is riasztották egy ilyen kis pocsolyához, melyben sajnos már nagy mennyiségű hal pusztult el, köztük több, védett fenékjáró küllőt is találtunk. A még életben lévő halakat sikeresen kimentettük, és áthelyeztük egy másik vízfolyásba.

Illegális vízkivételi pont

Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást, ne a természetes vizekből vegye ki a vizet! Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése a tetőkről például nagyszerű alternatívát jelent.

A patakok leszáradása bizonyos szakaszokon a halállomány teljes eltűnéséhez vezethet, ugyanis a vízfolyásokon sok helyütt olyan műtárgyak találhatók, melyek a hosszirányú átjárhatóságot teljesen megszüntetik. Ha ezen műtárgyak fölött kiszárad a patak, akkor később oda már nem tudnak visszatelepülni a halak az alsóbb szakaszokról. Igazgatóságunk pályázati forrásokból már több ilyen veszélyes műtárgy átalakítását is elvégezte az elmúlt években, de a jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy tovább kell folytatni ezeket a munkákat is.

Ökológiai csapdaként működő, visszamaradó vízfolt a patakmederben

A jelentkező vízhiány, a patakok kiszáradása azonban nagyobb volumenű problémákra is felhívja figyelmünket. A vízgyűjtőterületeken rendkívül fontos lenne a megfelelő gazdálkodási módszerek alkalmazása, és a megfelelő tájhasználat megválasztása. A végvágott erdőterületeken például villámszerűen rohan le a lehulló csapadék, s ugyanez a helyzet a nagy lejtőszöggel bíró szántóföldeken is. Ezek a vizek ilyenkor sokkal kevésbé tudnak hasznosulni, gyorsan lecsorognak a területről. A folyamatos erdőborítás biztosítása, a meredek oldalak gyepként történő hasznosítása például már nagy előrelépést jelentene.

Elpusztult halak (köztük védett fenékjáró küllők) a Kövicses-patak egy leszáradó pocsolyájából

Egyértelmű, hogy a klímaváltozás okozta problémák kezeléséhez komoly együttműködés szükséges. Nemcsak a gazdálkodóknak, vagy nagyobb szervezeteknek van ebben fontos szerepe, de a lakosság felelős viselkedése, és az általuk képviselt társadalmi norma is rendkívül sokat számít! Bízunk benne, hogy a közeljövőben sikerül gyökeres változásokat kieszközölni e súlyos problémák megoldására.

Elpusztult hal a kiszáradt mederben


A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KÖZLEMÉNYE:

A mostani aszályos időjárás nemcsak a Bükköt, hanem Igazgatóságunk teljes működési területét érinti. A sekélyebb vízborítású síkvidéki állóvizeink zöme már nyár elejére kiszáradt, a dombvidéki kisvízfolyásaink közül pedig már csak a legnagyobb vízgyűjtő területekkel rendelkezők medrében csordogál némi víz. Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk. Kérjük a lakosságot, hogy felelősségteljesen végezze a locsolást. Alkalmazzunk olyan módszereket, melyekkel nem veszélyeztetjük a körülöttünk élő élővilágot, a csapadékvíz összegyűjtése például alternatívát jelenthet.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom
2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom