A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.
Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.
Szőrös szarvasbogár
A szőrős szarvasbogár (Aesalus scaraboides) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj.
Szőrös szarvasbogár (Fotó: Urbán László)
A szarvasbogárfélék általában nagytestű bogarak, melyekre jellemző, hogy csápjuk térdesen ízesül. Magyarországon 6 fajuk él, melyek közül a legkisebb termetű a szőrős szarvasbogár. A nagytermetű rokonaitól eltérően itt az ivari kétalakúság (dimorfizmus) sem figyelhető meg, a hímeket és a nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni.
Teste rövid, tojásdad alakú, sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú. Szárnyfedőit sorokba rendezett pikkelyszőrök borítják. A más szarvasbogárfajoknál megfigyelhető fejlett rágók itt mindkét ivar esetében rövidek
Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek zárt erdeiben fordul elő.
A faj rejtett életmódot folytat, így ritkán kerül szem elé. Főként az északi oldalak, szűk völgyek, szurdokok lakói, melyek közös jellemzője a nedves mikroklíma. A rövid életű imágók nyár elején az alkonyati órákban rajzanak, egyedei fényre is repülnek. Ennek ellenére, életmódja, élőhelyi igényei ismeretében sokkal könnyebb kimutatni rajzás előtt télen vagy kora tavasszal. Ekkor a lárvákat, bábokat, illetve az imágókat a földön fekvő, belül vörösen korhadó, de gyakran kívül még kemény fatörzsben találhatjuk meg. Főleg tölgyekben, de gyakran bükkben, kőrisben és cseresznyében fejlődik, ahol több generációjuk él együtt.
Jelenléte egyfajta indikátorként mutatja az erdőállomány természetességét, lárvái gyorsítják az elhalt faanyag lebomlását, ezzel segítve a tápanyagok visszaforgását a talajba.
A szőrős szarvasbogár védett fajunk, egyedenkénti természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
Irodalomjegyzék:
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
Merkl O. & Víg K. (2009): Bogarak a pannon régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely
