Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén 2025.12.16. 11:00

Új kaptárkővel bővült a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe, miután Eger külterületén, a K2-es út közelében új kaptárkövet fedeztek fel. A kaptárkövek jelentős természeti- és kultúrtörténeti értékek, Magyarország területén a Bükkalján a leggazdagabb az előfordulásuk.

A Bükkalján több helyen láthatók miocén korú (18-12 millió éves) riolittufa és dácittufa vulkáni törmelékes kőzetek, melyekből az erózió több helyen kúp alakú kőtornyokat alakított ki. Ezekbe a sziklaalakzatokba a régmúlt korok emberei átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak. A kaptárkövek eredete jelenleg nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

Az új, egy fülkés kaptárkő Egerben (Kép: Zachar Tamás)

Az új, egy fülkés kaptárkövet Zachar Tamás térképész, geodéta fedezte fel munkája közben Egerben, mialatt a K2-es úton dolgozott és kíváncsiságát felkeltette egy távoli sziklacsoport, ahol egy olyan kaptárkövet talált, melyet térképek és leírások nem jelölnek. Az új kaptárkőről szóló bejelentés idén ősszel eljutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához, melynek szakemberei helyszíni ellenőrzés és regisztráció után kezdeményezik a kaptárkő védetté nyilvánítását.

Kép: Farkas Roland

2021-ben Bíró Péter régész Noszvaj külterületén talált két faragott sziklát egymás közelében, egyiken két fülke és egy fülkenyom, míg a másikon egy fülke látható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében idén egy eddig nem ismert, négy fülkenyomos kaptárkövet is regisztráltak. A felfedezésekkel a Bükkalján így már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.

Kép: Farkas Roland

A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés született. Egyes nézetek szerint síremlékek, és a fülkékbe az elhunytak hamvait helyezték, más nézetek szerint a vakablakok bálványtartók, áldozatbemutatók, de sziklaméhészeti elmélet is felmerült. Ezen feltevéseket a régészeti feltárások nem igazolták. Jelenleg a kaptárköveket „jeles köveknek” tekintjük, azaz olyan sziklaalakzatoknak, melyekhez valamilyen szakralizáló hagyomány, helyi monda, eredetmonda fűződik, illetve amelyeket az ember hitbéli, vallási ihletettségéből fakadóan átalakított, megfaragott.

A kaptárkövek 2014 óta védett természeti emlékek, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig 2016-tól a Hungarikum címet is megkapták egyedülálló természeti és kultúrtörténeti jellegük miatt.

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom