Új élőhelyfoltban is sikerült megtalálni a magyar szöcskeegereket 2024.05.22. 14:30

A Magyar Természettudományi Múzeum immár 19 éve minden tavasszal és ősszel felméri a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) Borsodi-Mezőségben található állományát, amely az egyedüli ismert szöcskeegér-populáció Magyarországon.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Mint minden rendszernek a természetben, ennek a populációnak a mérete is dinamikusan változik. Az élő és az élettelen környezeti változók hatására egyes években alacsonyabb, akár kritikusan is lecsökkenhet a létszáma néhány példányra, míg máskor, amikor „a dolgok jóra fordulnak”, virágzik az állomány, az állatok szaporodnak és az utódok sikeresen elérik a szaporodási korukat.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Valószínűleg a 2021-2022-es durva szárazság hatására az egerek szaporodása kevésbé volt eredményes és lecsökkent a létszámuk. Ez az aszály nemcsak a szöcskeegerek számára bizonyult kedvezőtlennek, hanem számos egyéb állat- és növényfajnál is jelentős nagyságú egyedszám visszaesés volt tapasztalható. Azonban most, 2024 tavaszán már a regeneráció első jelei láthatók, ami a szakemberek véleménye szerint a szaporodási szempontból sikeres 2023-as évnek köszönhető, amikor a csapadéktöbblet miatt a jól fejlett növényzet gazdag táplálékot kínált az egereknek.

A felmérés a talajcsapdák leásásával kezdődik: az első csapda helyének kijelölése kifejezetten fontos. Fotó: Hák Flóra természetvédelmi referens (BNPI)

A csapdával megfogott egerek között előkerült egy igen előrehaladott vemhességi állapotban lévő nőstény is! Ez azért érdekes, mert a felmérés időpontját pont azért időzítik május elejére, mert ekkor még csak a fokozott aktivitással járó párzási időszakuknak kellene lenni. Hiába, az egyre korábban érkező tavasz rendesen felborítja a ritmust az egerek életében is.

Fotó: Balázsi Péter természetvédelmi őr (BNPI Dél-Borsodi Tájegység)

A kutatás célja idén is hármas volt: az éves, tavaszi felmérés elvégzése egy állandó mintaterületen, új élőhelyek keresése, illetve mintavétel a teljes genom szekvenáláshoz a Biodiversity Genomics Europe projekt számára. Mindhárom cél – a reményeknek megfelelő eredménnyel - teljesült! Amellett, hogy a mintaterületen végzett monitoring (felmérés) az állomány emelkedését mutatja, még egy eddig ismeretlen, új élőhelyfoltban is sikerült megtalálni a szöcskeegereket. Ráadásul viszonylag nagyobb egyedszámban! A genetikai mintavétel is elkészült, így hamarosan rendelkezésre áll a faj teljes genomja, ami jelentős mértékben megnöveli a szöcskeegér megőrzését is elősegítő populációgenetikai információk minőségét.

A felmérés a Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a Debreceni Egyetem / University of Debrecen Evolúciós Genomikai kutatócsoport, valamint ügybuzgó önkéntesek részvételével valósult meg a LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt keretében.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum facebook oldala

A cikk elkészítésében közreműködött Balázsi Péter természetvédelmi őr (Dél-Borsodi Tájegység) és Hák Flóra természetvédelmi referens kollégánk.

Kapcsolódó tartalom:

LEZÁRULTAK A 2020-AS SZÖCSKEEGÉR FELMÉRÉSEK: MINDEN EDDIGI REKORD MEGDŐLT!

AZ ÍZIG-VÉRIG MAGYAR SZÖCSKEEGÉR KALANDOS TÖRTÉNETE

ÚJABB HELYRŐL KERÜLT ELŐ A SZÖCSKEEGÉR!

ELŐSZÖR SZÜLETTEK SZÖCSKEEGEREK ÁLLATKERTBEN - AZ EGEREK A MACSKAFOGÓ SZTÁRJAIRÓL KAPTÁK A NEVÜKET

FELMÉRTÉK A BORSODI-MEZŐSÉG SZÖCSKEEGEREIT

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
MareiIm Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert.Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt.Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom