Tavaszi ismétlés, avagy tévhitek a Natura 2000 gyepterületekkel kapcsolatban 2024.03.18. 12:12

Lassan már közeledik a tavasz, így talán időszerű néhány olyan fontos előírás felfrissítése a NATURA 2000-es gyepterületek vonatkozásában, amikkel kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban.

Kora tavasz a Borsodi-Mezőségen. Fotó: Gál Renáta

Az első komolyabb félreértés abból szokott adódni, hogy mi is a „Natura 2000-es gyep”? Sokan azt gondolják, hogy csak a „legelő” és „rét” művelési ágú területek tartoznak a Natura 2000 gyepek hatálya alá. Ez azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján nem kizárólagosan csak a „gyep” (rét, legelő) művelési ágban szereplő ingatlanokra vonatkozik. Az agrártámogatások alapját képező Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MEPAR) is a valós területhasználatból indul ki, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási rendszerből (a Natura 2000 érintettségű gyepek „érzékeny állandó gyep” besorolást kaptak).

A másik szintén gyakori tévhit, hogy csak június 15. után lehet kaszálni ezeken a területeken. Ez azonban a Natura 2000-es területek tekintetében nem igaz. Ugyanis ilyen dátumhoz köthető korlátozás a jogszabályban Natura 2000 gyepterületeken történő kaszálás tekintetében nincsen. Kivételek ez alól azonban azok a területek, amik az MTÉT zonális gyepprogramokba tartoznak, ugyanis ezek esetében különböző kaszálási korlátozásokat vállalhat önkéntesen a gazdálkodó.

Sokszor találkozunk gazdálkodóktól azzal a mondattal, hogy „Csak akkor kell betartani a szabályokat, ha Natura 2000 kompenzációs kifizetést igényeltek.” Ez is egy helytelen információ, mivel a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást vagy sem.

Egy szintén gyakori probléma a kaszálás bejelentő beküldésének módja és ideje. Ugyanis a bejelentőt NEM 5 nappal (naptári) a kaszálás előtt kell bejelenteni, hanem 5 munkanappal. A rendelet szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatóságnak, így aki naptári nappal számol, könnyen kicsúszhat a határidőből.
A bejelentést írásban kell megtenni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság felé. A területileg illetékes nemzeti park megállapításához nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén gazdálkodók számára a kaszálás bejelentéséhez szükséges formanyomtatvány és a beküldéssel kapcsolatos hasznos információk IDE kattintva érhetőek el. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk az elektronikus beküldési módok előnyben részesítését.

A betakarítási munkálatok során, védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madarak fészkének, fiókáinak megtalálása esetén az Igazgatóságunknak a bejelentést az alábbi elérhetőségen tehetik meg. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja, valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. További Natura 2000 területeken történő természetkímélő gazdálkodási tanácsokkal szolgáló kiadványok ITT érhetőek el.
A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben korábban már ITT írtunk.

Bálázás közben vadászó gólya. Fotó: Gál Renáta

Az utóbbi időben egyre több megkeresésünk érkezett a téli legeltetési engedéllyel kapcsolatban is, azonban az engedélyt nem a nemzeti parkoktól, hanem a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól kell kérvényezni. De természetesen javasolt lehet előzetesen felvenni a kapcsolatot az illetékes nemzetipark-igazgatósággal, ahol egy terepbejárás során a gazdálkodáshoz kapcsolódó természetvédelmi kérdéseket át lehet tekinteni.
A 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján, a Natura 2000 területeken téli legeltetésnek az október 31. és április 23. közötti legeltetés minősül, amihez a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóság előzetes, írásbeli engedélye szükséges. Emellett azonban azt fontos kiemelnünk, hogy a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles. A téli legeltetésről bővebben korábban már ITT írtunk.

Az évtizedek óta nem hasznosított gyepterületeken – különösen a domb- és hegyvidékeken – gyorsan megindul a cserjésedés, majd később már a fák is megjelennek a területen. Ahol a gazdálkodó a cserjésedő gyepterületet ismét gyepként kívánja hasznosítani, ott a területet helyre kell állítania. Amennyiben ez a munkafolyamat jelentős záródású cserjést nagy területen érint, úgy a Natura 2000 kormányrendelet (275/2004. (X.8.) Korm. rendelet.) 9. § (2/b) pontja alapján hatósági engedélyt is be kell szereznie a földhasználónak a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságtól. A cserjések visszaszorításának idejéről, módjáról a Natura 2000 gyeprendelet nem rendelkezik (ez nem tekinthető kaszálásának!). Ilyen esetekben általában arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy a cserjések mechanikus visszaszorítását a vegetációs (ill. fészkelési) időn kívül végezzék el. Ezzel kapcsolatban egységes időintervallum nem határozható meg, de általában a madarak költési időszakának befejezését követően, augusztus közepétől február végéig elvégezhető a cserjések irtása. Számos közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfaj kötődik a cserjésekhez, így azok teljes eltávolítása természetvédelmi szempontból nem kívánatos.

Szerzők: Gál Renáta, Schmotzer András

Fotók: Gál Renáta

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.


Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom