Óvjuk a papucskosbort! 2020.05.17. 14:46

Lelkes, de felelőtlen természetfotósok veszélyeztethetik a fokozottan védett papucskosbor (Cypripedium calceolus) élőhelyeit a Bükki Nemzeti Parkban.

Az elmúlt napok tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk a természetfotózás okozta veszélyeztetésre felhívni a figyelmet, amelyet a sokszor jóhiszemű, lelkes növényrajongók okoznak a védett természeti területeken, vagy a védett természeti értékekben és azok élőhelyein.

Egyre többen érdeklődnek hazánk természeti kincsei iránt, ami jó, hiszen érzelmileg is kötődnek azon növény- és állatfajok iránt, amelyek megőrzése közös ügyünk. De ne feledkezzünk meg ügyelni arra, hogy a rajongás ne váljon a rajongás tárgyának a kárára. A látványos vagy ritka fajokat, akár az emberi kultúra és művészet remekeit sokan szeretnék megtekinteni, mi több szeretnék megörökíteni is saját maguk örömére, vagy gyermekeiknek, unokáiknak, barátaiknak. De mint ahogy a múzeumokban, a természetben is illik betartani bizonyos szabályokat. Ezek között vannak jogi, a társadalom és a szakmai csoportok által elvárt etikai, valamint a szociális fejlődésünk során saját magunkkal szemben felállított lelkiismereti szabályok is.

Különleges ritkaság a címben szereplő fokozottan védett orchidea-fajunk, a papucskosbor vagy más néven a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) is, amely hazánk féltett, sérülékeny értéke. A látványos növényt az emberi tevékenység, gyarlóság mellett ma már a klímaváltozás is fenyegeti. A szárazabbá és melegebbé váló klíma egyre jobban tizedeli az amúgy sem nagy létszámú állományait, amivel szemben igen nehéz védekezni. Amit tehetünk, az az élőhelyek állapotának a megőrzése, javítása, az emberi zavarás minimalizálása. A jóhiszemű természetfotózás is számos problémát okozhat.

A bíborkosbor vagy boldogasszony papucsa. Fotó: Sulyok József

A növény fotózására, megtekintésére az igény a virágzás rövid időszakában jelentkezik. Ilyenkor a legsérülékenyebb a növény és élőhelye is. Az akár egy évtizedig fejlődő fiatal növények alig észrevehetően bújnak meg a kifejlett példányok mellett a fűben. Egy vétlen lépessel is több fiatal hajtást pusztíthatunk el, még ha a virágzó egyedekre vigyázunk is.

Fotózáskor a legjobb beállítás keresése közben vétlenül is többet időzünk a növény körül, közben állunk, térdelünk, könyöklünk, guggolunk, fekszünk. Nem is gondolunk rá, de emiatt a talaj tömörödik, a benne elhelyezkedő, a megújulást biztosító növényi szervek károsodhatnak. Velük együtt károsodhatnak a növény fiatal, észrevétlenül megbújó utódai és a körülötte lévő egyéb növények is.

Fotó: Harmos Krisztián

Ha úgy gondoljuk, egyedül nem okozhatunk nagy kárt, vegyük számba, hogy rajtunk kívül bizonyára még több tucatnyian így tehetnek. A növényzet és a talaj pedig egyre jobban sérül, pusztul, felbomlik. A bolygatás hatására megtelepedhetnek özönnövények is, hiszen nincsenek védelmező szomszédok és az útközben, vagy az utolsó túránk során a bakancsunk talpára tapadt magjaik épp itt pottyannak le.

Védett természeti kincseink mindnyájunké, fontoljuk meg az elmondottakat és közösen óvjuk meg őket a következő nemzedékek számára. Az állami természetvédelemnek ez feladata, ezért szükséges a védelem érdekében bizonyos óvintézkedéseket tenni. A papucskosbor virágzása idején a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság óvintézkedései között az élőhelyek fokozott ellenőrzése, őrzése is szerepel. Nem cél a büntetés, de a szabályszegőkkel szemben a törvény szigorával is szükség lehet eljárni.

A gyönyörű növény megismerését is fontosnak tartjuk. Igazgatóságunk ezért hirdette meg az „Ochidea napot”, amikor szabályozott keretek között lehetőség nyílik a boldogasszony papucsa fotózására, miközben a növényről szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket , a járványügyi szabályok maximális betartása mellett.

A fotósok által széttaposott élőhely.

Nem szeretnénk, ha Magyarország az Egyesült Királyság sorsára jutna, ahol 2004-ben a Lancashire-i golfpályán lévő, az egyik utolsó vadon élő boldogasszony papucsa tövet a 901-ik látogató az éjszaka leple alatt kiásta.

Letaposott bíborkosbor

Szerencsére a növény egy része túlélte a támadást. Azóta a rendőrség olyan 24 órás őrizetet biztosít a növény élőhelyén a virágzás ideje alatt, amelyet csak az Angliába látogató legmagasabb szintű VIP személyek részére tartanak fenn.

Boldogasszony papucsa. Fotó: Bartha Csaba

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom