Megújul a tanösvény és kilátó is épül a Bél-kőn 2025.12.17. 10:01

Százmillió forint támogatást nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP Plusz program keretein belül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítésére, a cserépváraljai gabonahombárok állagmegóvására és a bükki panorámaúton, a Rejteki Kutatóháznál mini geopark létrehozására. A projekt nyitórendezvényét 2025. december 16-án Bélapátfalván tartották.

– A Széchényi Terv Plusz program keretében elnyert projektjeink fő célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fellelhető védett fajok, élőhelyek megőrzése, de ez a ma bemutatott pályázatunk egy kicsit más, főleg ökoturisztikai tevékenységeket foglal magába – fejtette ki köszöntőjében Rónai Kálmánné igazgató. – Ebben szerepel tanösvény építés a Bél-kőn, gabonatároló hombárok állagmegóvása Cserépváralján, valamint egy mini geopark létesítése Rejteken. Mindegyik fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező turistáknak a megfelelő útvonalat kínáljunk, mindezt az itt található természeti értékek védelme érdekében. A bükki panorámaút mentén található Rejteki Kutatóház előtt szeretnénk kialakítani egy mini geoparkot: a projektből a térrendezés, a makettek létrehozásában a Bükk-vidék Geopark önkormányzatai működnek közre – részletezte a terveket az BNPI igazgatója.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára elmondta: a hazai nemzetipark-igazgatóságoknál a KEHOP Plusz Programban mintegy 60 projekt indul 42 milliárd forint értékben. A legtöbb tevékenység élőhely-rekonstrukció, aztán foglalkoznak az állattartási infrastruktúra fejlesztésével, majd az ökoturizmus és a természetvédelmi őrszolgálat a következő szelet, amire fordíthatnak forrásokat.

– A BNPI-nek összesen 9 projektje indul a KEHOP Pluszban, 3,3 milliárd forint értékben. A Bél-kő rendkívül gazdag botanikai értékekben, ezért fontos, hogy elkülönítsük azokat a területeket, ahová turistákat engedünk, de azokat is, amelyeket meg kell védeni tőlük. A projekt másik fókusza a Cserépváralján gabonatárolásra alkalmas, tufába vájt hombárok, amelyek a végvári időszakokban igen fontos szerepet töltöttek be a térségben. A mini geopark létrejöttével pedig abban bízunk, hogy aki majd ezt felkeresi, tovább is megy, hogy az ott látható értékeket teljes valójukban is láthassa a geopark településein – közölte az államtitkár, aki hozzátette: mindezt a sok feladatot persze csak a kollégák munkájával, elkötelezettségével lehetséges létrehozni.

Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere felidézte: 2004-ben – mikor a Bél-kő bányát természetvédelmi területté nyilvánították – még nem tudták, hogy mi kerekedik majd ki ebből. Mi lesz a sok megszűnő munkahellyel, bányában dolgozó emberrel?

– Húsz év után, azt kell, mondjam, ez jól sikerült. Megmaradt némi ipar, de szemléletváltás után sokan tudtak új irányt venni, és megtalálni számításaikat a településen a természetvédelmi és a turisztikai szektorban. Létrejött egy tanösvény, amit nagyon sokan használnak. Nagyon örülök, hogy ez a fejlesztés, ami most kezdődik, a ciszterci apátság felújításával egy időben történik. Bízunk benne, hogy sok vendéget, látogatót vonzanak majd ezek az attrakciók – zárta köszöntőjét Bélapátfalva vezetője.

Ezek után Varga Orsolya pályázati referens, Csopják Tamás és Kleszó András természetvédelmi őrök szakmai előadások során mutatták be projektet. A Bél-kő a Bükki Nemzeti Park területéhez szervesen kapcsolódó, abba beékelődő országos jelentőségű védett természeti terület. Geológiai jellemzői, változatos földtani formációi élővilágának fajgazdagságát, változatosságát tovább fokozzák. A Bél-kő felszínalaktani sajátossága – a mészkőszirt rendkívül sajátos vegetációs összetétele mellett – az állatközösségek jellegét is alapvetően meghatározza.

A Bél-kő a korábban a területen üzemelő bánya bezárását követően – kiépített úthálózatának, könnyű megközelíthetőségének, szép kilátásának köszönhetően – mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázók számára kiemelt turista célponttá vált. Az ide irányuló jelentős turistaforgalom miatt a területen fellelhető kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében tervezik a látogatható terület lehatárolását, a tanösvény fejlesztését.

Cserépvár, Vár-hegy oldalában 12 gabonatároló hombár található, melyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értékkel bírnak. Ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek (hombárok) máshol nem nagyon ismertek. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak. A hombárok és a közeli barlanglakás igen leromlott állapotúak, jelenlegi állapotukban nem méltóak bemutatásra, ezért 10 hombár és 1 barlanglakás természetvédelmi fejlesztését, állagmegóvását, bemutathatóságát tűzte ki célul a BNPI.

A hombárok történetéről a nyitórendezvényen dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese mesélt a résztvevőknek. Mint kiderült, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte ezeket a gabonatároló vermeket a „Summáját írom…” című énekes-verses krónikában. Cserépváralján kívül hazánkban még a boldogkői és sárospataki várban vannak ilyenek, de közülük a cserépváraljaiak emelkednek ki méretükkel, egyenként 50-100 m3 űrtartalmúak, s több ezer fő hosszú távú ellátására voltak alkalmasak. Unikalitásuk abban rejlik még, hogy világon csak itt, Cserépváralján és Valenciában látogathatók ilyen vermek. Ennek a projektnek segítségével méltó módon lehet majd bemutatni ezt a helyszínt, a Bükkaljai Kőkultúrát.

A rejteki mini geoparkot a BNPI üzemeltetésében lévő Rejteki Kutatóház területén alakítják majd ki. A területen évente több tábort is szerveznek általános és középiskolás korosztályú diákok számára, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit. A terület elhelyezkedése ideálissá teszi a geopark megismertetését a környékre látogatók számára, hiszen olyan turisztikai desztinációk közelében kerül kialakításra, mint a Szeleta Park Látogatóközpont vagy a Bükki Csillagda.

A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Bél-kő hegyen mint érintett projekthelyszínen, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom