Megújul a tanösvény és kilátó is épül a Bél-kőn 2025.12.17. 10:01

Százmillió forint támogatást nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP Plusz program keretein belül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítésére, a cserépváraljai gabonahombárok állagmegóvására és a bükki panorámaúton, a Rejteki Kutatóháznál mini geopark létrehozására. A projekt nyitórendezvényét 2025. december 16-án Bélapátfalván tartották.

– A Széchényi Terv Plusz program keretében elnyert projektjeink fő célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fellelhető védett fajok, élőhelyek megőrzése, de ez a ma bemutatott pályázatunk egy kicsit más, főleg ökoturisztikai tevékenységeket foglal magába – fejtette ki köszöntőjében Rónai Kálmánné igazgató. – Ebben szerepel tanösvény építés a Bél-kőn, gabonatároló hombárok állagmegóvása Cserépváralján, valamint egy mini geopark létesítése Rejteken. Mindegyik fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező turistáknak a megfelelő útvonalat kínáljunk, mindezt az itt található természeti értékek védelme érdekében. A bükki panorámaút mentén található Rejteki Kutatóház előtt szeretnénk kialakítani egy mini geoparkot: a projektből a térrendezés, a makettek létrehozásában a Bükk-vidék Geopark önkormányzatai működnek közre – részletezte a terveket az BNPI igazgatója.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára elmondta: a hazai nemzetipark-igazgatóságoknál a KEHOP Plusz Programban mintegy 60 projekt indul 42 milliárd forint értékben. A legtöbb tevékenység élőhely-rekonstrukció, aztán foglalkoznak az állattartási infrastruktúra fejlesztésével, majd az ökoturizmus és a természetvédelmi őrszolgálat a következő szelet, amire fordíthatnak forrásokat.

– A BNPI-nek összesen 9 projektje indul a KEHOP Pluszban, 3,3 milliárd forint értékben. A Bél-kő rendkívül gazdag botanikai értékekben, ezért fontos, hogy elkülönítsük azokat a területeket, ahová turistákat engedünk, de azokat is, amelyeket meg kell védeni tőlük. A projekt másik fókusza a Cserépváralján gabonatárolásra alkalmas, tufába vájt hombárok, amelyek a végvári időszakokban igen fontos szerepet töltöttek be a térségben. A mini geopark létrejöttével pedig abban bízunk, hogy aki majd ezt felkeresi, tovább is megy, hogy az ott látható értékeket teljes valójukban is láthassa a geopark településein – közölte az államtitkár, aki hozzátette: mindezt a sok feladatot persze csak a kollégák munkájával, elkötelezettségével lehetséges létrehozni.

Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere felidézte: 2004-ben – mikor a Bél-kő bányát természetvédelmi területté nyilvánították – még nem tudták, hogy mi kerekedik majd ki ebből. Mi lesz a sok megszűnő munkahellyel, bányában dolgozó emberrel?

– Húsz év után, azt kell, mondjam, ez jól sikerült. Megmaradt némi ipar, de szemléletváltás után sokan tudtak új irányt venni, és megtalálni számításaikat a településen a természetvédelmi és a turisztikai szektorban. Létrejött egy tanösvény, amit nagyon sokan használnak. Nagyon örülök, hogy ez a fejlesztés, ami most kezdődik, a ciszterci apátság felújításával egy időben történik. Bízunk benne, hogy sok vendéget, látogatót vonzanak majd ezek az attrakciók – zárta köszöntőjét Bélapátfalva vezetője.

Ezek után Varga Orsolya pályázati referens, Csopják Tamás és Kleszó András természetvédelmi őrök szakmai előadások során mutatták be projektet. A Bél-kő a Bükki Nemzeti Park területéhez szervesen kapcsolódó, abba beékelődő országos jelentőségű védett természeti terület. Geológiai jellemzői, változatos földtani formációi élővilágának fajgazdagságát, változatosságát tovább fokozzák. A Bél-kő felszínalaktani sajátossága – a mészkőszirt rendkívül sajátos vegetációs összetétele mellett – az állatközösségek jellegét is alapvetően meghatározza.

A Bél-kő a korábban a területen üzemelő bánya bezárását követően – kiépített úthálózatának, könnyű megközelíthetőségének, szép kilátásának köszönhetően – mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázók számára kiemelt turista célponttá vált. Az ide irányuló jelentős turistaforgalom miatt a területen fellelhető kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében tervezik a látogatható terület lehatárolását, a tanösvény fejlesztését.

Cserépvár, Vár-hegy oldalában 12 gabonatároló hombár található, melyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értékkel bírnak. Ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek (hombárok) máshol nem nagyon ismertek. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak. A hombárok és a közeli barlanglakás igen leromlott állapotúak, jelenlegi állapotukban nem méltóak bemutatásra, ezért 10 hombár és 1 barlanglakás természetvédelmi fejlesztését, állagmegóvását, bemutathatóságát tűzte ki célul a BNPI.

A hombárok történetéről a nyitórendezvényen dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese mesélt a résztvevőknek. Mint kiderült, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte ezeket a gabonatároló vermeket a „Summáját írom…” című énekes-verses krónikában. Cserépváralján kívül hazánkban még a boldogkői és sárospataki várban vannak ilyenek, de közülük a cserépváraljaiak emelkednek ki méretükkel, egyenként 50-100 m3 űrtartalmúak, s több ezer fő hosszú távú ellátására voltak alkalmasak. Unikalitásuk abban rejlik még, hogy világon csak itt, Cserépváralján és Valenciában látogathatók ilyen vermek. Ennek a projektnek segítségével méltó módon lehet majd bemutatni ezt a helyszínt, a Bükkaljai Kőkultúrát.

A rejteki mini geoparkot a BNPI üzemeltetésében lévő Rejteki Kutatóház területén alakítják majd ki. A területen évente több tábort is szerveznek általános és középiskolás korosztályú diákok számára, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit. A terület elhelyezkedése ideálissá teszi a geopark megismertetését a környékre látogatók számára, hiszen olyan turisztikai desztinációk közelében kerül kialakításra, mint a Szeleta Park Látogatóközpont vagy a Bükki Csillagda.

A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Bél-kő hegyen mint érintett projekthelyszínen, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.


Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom