A trópusi esőerdőkben sok olyan nappali lepkefaj él, amelyek szinte egész életüket a lombkoronában töltik, csak ritkán ereszkednek le a talajszintre. Ilyen életmódú, erdőkben élő nappali lepke hazánkban viszont nagyon kevés van. Ezek közül az egyik a boglárkalepkék családjába tartozó tölgyfalepke (Neozephyrus quercus).
Kép: Korompai Tamás
Ez a faj szinte mindenhol előfordul Magyarországon, ahol tölgyesek vannak. Ennek ellenére ritkán lehet találkozni vele, mert jellemzően a tölgyfák lombkoronájában tölti az életét. Napos időben a leveleken sütkérezik, ha pedig túl meleg van, a lombozat árnyas részére húzódik. Táplálkozni sem jön le az aljnövényzet vagy cserjék virágaira, hanem a lomkoronában nyalogatja pödörnyelvével a levéltetvek által kibocsátott mézharmatot.
Kép: Magos Gábor
Ritkán megfigyelhető, különleges jelenségnek számít, ha sok tölgyfalepkét láthatunk például egy erdei úton vagy egy kis tisztáson. Néhány nappal ezelőtt Magos Gábor és Molnár Márton természetvédelmi őr kollégáink a Mátrát járva szemtanúi voltak, ahogy tölgyfalepkék pihennek csoportosan az aljnövényzeten, és a még valamennyire nedves talajon. Néhol egy pontból akár 30-40 példányt is sikerült megszámolniuk. Ennek a rendhagyó jelenségnek az oka minden bizonnyal a június végén tapasztalható szokatlanul nagy forróság és szárazság. A fák koronájában a lepkék már nem találtak kellően hűvös helyet és nedvességet, ezért kényszerültek le a talajszint közelébe. Ez még nem tűnik nagy problémának, de egyértelműen jelzi a tölgyesek ökoszisztémájában elindult változásokat. A változások következményeit – amik lehetnek ránk, emberekre nézve is súlyosak – az ökoszisztémák bonyolultsága miatt nem tudjuk előre jelezni. Ezért legbölcsebben akkor cselekszünk, ha a negatív változásokat előidéző környezetterhelő tevékenységeinket megpróbáljuk megszüntetni, vagy legalább mérsékelni.
Kép: Magos Gábor
A tölgyfalepkék szokatlan viselkedése is felhívja a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra, melyek mérséklése a mai kor legfontosabb feladata. A klímaváltozás okozta kihívásokkal azonban nemcsak a természetvédőknek kell komolyan foglalkoznia, de a probléma előidézésében szerepet játszó gazdasági szektor szereplőinek (ipar, kereskedelem, erdő- és mezőgazdaság) is jelentős részt kell(ene) vállalnia.
Mivel a mindennapi életünk is hatással van a klímaváltozásra, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a társadalom minden tagja tehet azért, hogy az éghajlati viszonyok további negatív irányba történő változását mérsékeljük. A klímaváltozás egy olyan globális folyamat, amit csak széles társadalmi összefogással lehet befolyásolni. A klímaváltozást mindannyian okoztuk, mindannyian elszenvedői vagyunk, de a jó hír, hogy mindannyian tehetünk – és tennünk is kell – ellene. Arról, hogy milyen hatással van a mindennapi életünk az éghajlatra, egy következő cikkünkben számolunk be.
