Ma van a méhek világnapja

1

Magyarországon április 30-án tartják a méhek napját, ám ezeknek az apró, de annál fontosabb kis élőlényeknek van világnapja is, amit május 20-án tartanak.

Nem véletlenül választotta az ENSZ ezt a napot. 1734. május 20-án született a szlovén származású Anton Jansa. Ő volt az első osztrák méhészeti iskola vezetője.

A méhek az élővilág számára nagyon fontosak, szomorú tendencia azonban, hogy számuk évről évre egyre csökken.

Az Agrárminisztérium is fontosnak tartja a méhállomány csökkentésének megállítását, méhtartási kedvet ösztönző intézkedéseket vezetett be ez év elején.

Büszkék vagyunk Nemzeti Parki Termék Védjegyes méhészeinkre, termelőinkre, akik a szakmájuk kiemelkedő tehetségei, és élen járnak a méhállomány számának növelésében és megóvásában is.

Az idei méhek napja mottója: Mentsük meg a méheket!

Ne felejtsük el, ők a bolygón egyik legfontosabb élőlényei.


Index kép: Kollégánk Orosz Nikoletta örökítette meg a tüdőfűn szorgoskodó kis jószágot

szerző
Domán Zsófia
kommunikációs és geoturisztikai menedzser
Írjon üzenetet

Kapcsolódó

Értékek az Upponyi-hegységben a Kéktúra mentén

Értékek az Upponyi-hegységben a Kéktúra mentén

2020.05.28. 14:05

Egyre több és több túratárs indul el a Hollóházától Írottkőig országunkat kelet-nyugati irányban átszelő 1168,7 kilométer hosszú kék jelzésű útvonalon, hogy élményeket (és persze egy szép jelvényt) szerezzenek. Az Országos Kéktúra érinti hazánk számos páratlan természeti és kulturális értékét, így az útvonalon két pecsét begyűjtése között nyitott szemmel járva rengeteg érdekességet láthatunk. Az OKT 23-as szakasza csaknem 63 kilométeren keresztül halad a Bükk-vidék területén, ezalatt rengeteg izgalmas helyen keresztülvezet minket (vagy éppen közvetlenül mellettük megy el). Ebben a cikkben az Upponyi-hegység területén található értékeket vesszük sorra

Tovább olvasom
Híúz (Lynx lynx)

Híúz (Lynx lynx)

2018.08.06. 14:53

A hiúz korábbi természetes elterjedési területe Európa nagy részét érintette, visszaszorulását az összefüggő idős erdőterületek megszűnése, zavartsága, az élőhelyek feldarabolódása, illetve a nagyragadozók célirányos üldözése okozta.

Az európai hiúzállomány mélypontját az 1950-es években érte el, majd a számára kedvező változások (a faj és élőhelyeinek védetté nyilvánítása) hatására állományai az addigi menedékterületekről újra terjedni kezdtek. Egyik ilyen fontos menedékterületet a Kárpátok jelentette, ahonnan magyarországi természetes visszatelepülése is megkezdődött. A hiúz nagyobb mértékben függ az zavartalan erdei élőhelyektől és a zsákmányállatok szűkebb körétől, mint a barnamedve és a farkas. Állománya jelentősen csökkent, vagy eltűnt olyan területekről is, ahol utóbbiak fenn tudtak maradni. Több európai országban, ahol természetes visszatelepedésére nem lehetett számítani, a faj érdekében a korábbi élőhelyeken visszatelepítési programok is indultak.

Tovább olvasom