„Kint a határban, bent a tájban” 2018.11.13. 11:08

Tájséta az egri szőlőhegyeken át a kaptárkövekhez – 2018. november 3.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2018. november 3-án tájsétát szervezett a Mész-hegy–Nyerges-tető védett természeti területre, a hajdani Szőlőskepuszta mára beerdősödött ősi promontóriumához.


A több mint száz résztvevő a szakvezetett terepbejárás során megismerkedett a tájban élőkkel, az itt gazdálkodókkal, a Bükk-vidék kutatóival, megtekintett néhány szőlőműveléshez és pásztorkodáshoz kapcsolódó sziklába faragott helyiséget (pincét, bújót, kőistállót) és a Hungarikum címmel kitüntetett bükkaljai kőkultúra legősibb szakrális értékeit: a kaptárköveket. A Mész-hegy oldalában lévő hajdani barlanglakás udvarán pedig finom étkeket, borokat és szörpöket kóstoltak. Közben megbeszélték az 1995 óta védett helyi jelentőségű természeti terület kezelésével kapcsolatos tennivalókat, a természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és tájvédelmi feladatokat, a területen folyó erdőgazdálkodás, szőlőtermesztés aktuális kérdéseit.



A program a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaptárkő Egyesület közös kezdeményezése, amit az Agrárminisztérium Környezetügyért felelős államtitkársága támogatott. A 10 kilométeres túra jellegű program az Eszterházy Károly Egyetem Leányka utcai D-épületétől indult és ott végződött. A tájséta résztvevőit Dudás György igazgatóhelyettes (BNPI) és dr. Patkós Csaba intézetigazgató, tanszékvezető főiskolai docens (EKE, Földrajz és Környezettudományi Intézet) köszöntötte. Ezt követően az Almagyar-dűlőn és az Ostoros-patak völgyén át sétáltak a résztvevők Szőlőskepuszta hajdani promontóriumához, miközben Baráz Csaba (BNPI), dr. Dobos Anna (EKE), Fitala Csaba (BNPI), Havasi Norbert (Kaptárkő Egyesület), Kalmár Zsuzsanna (BNPI), Nahóczki László (Egererdő Zrt.) és Veres Imre (Egri Spartacus Tájékozódási Futó SE) tartott tájékoztatást a táj történetéről, a hagyományos gazdálkodásról, a jelenlegi tájhasználatról, az élő és „élettelen” természeti értékekről, a kaptárkövekről és a bükkaljai kőkultúráról, valamint a táj megtartó szerepéről. A program sokrétűségéhez sokan mások is hozzájárultak: többek között Gál Veronika (a Gál Tibor Pincészet képviseletében), Vincze Béla borász, Markó Tamás állattartó, Rázsi András, aki pompás marhagulyást főzött csipetkével és gondoskodott a kellemes időjárásról és Turai Zoltán és csapata (Média Eger), akik dokumentálták a tájsétát. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai – Baczur János, Farkas Annamária, Gaál Csilla, Juhász Róbert, Kozma Attila, Novák Richárd, Szeifert Gergő a logisztikai hátteret és a védjegyes helyi termékeket biztosították. A rendezvény végén a vendégeket Kósik Lajos szafaribuszon szállította vissza az Eszterházy Egyetem Leányka utcai campusához.

Köszönet a házigazdáknak, a szervezőknek, a túravezetőknek és a támogatóknak… és a genius locinak, „aki” a kegyeibe fogadta a programot! Reméljük a tájséta üzenete – „kint a határban, bent a tájban” – a TV Eger jóvoltából még többekhez is eljut.



Háttér:

A Bükkalja dombvidéke mozaikos agrártáj a Bükk hegység és az Alföld között. A természetföldrajzi, táji adottságok következtében az újkorra – sokrétű tájhasználat (erdőművelés, erdei legeltetés, pásztorkodás, szőlő- és kertművelés és szántóföldi művelés mozaikjai), változatos felszínborítás (erdők, legelőerdők, fás legelők, gyepek, szőlők, kertek, szántóföldek) és intenzív társadalomdinamika (munkára vándorlás, árucsere, legelőbérlés, búcsújárás stb.) alakult ki. Az ősi, organikus tájhasználat struktúráinak és objektumainak – az úrbérrendezés, a vágásfordulóra alapozott faanyagtermesztő erdőgazdálkodás és a nagyüzemi (intenzív) mezőgazdálkodás hatására – mára csak néhány töredéke maradt meg.

A mozaikos agrártáj szőlő-monokultúrás területeinek, az Eger környéki promontóriumok rendszerének egyike a középkori Szőlőske település (később: Szőlőskepuszta) hajdani szőlőhegyei: a Mész-hegy és a Nyerges-tető. A két összefüggő szőlőhegy jelenleg egy közel 150 hektáros, beerdősödött helyi jelentőségű védett természeti terület, melynek legfőbb kultúrtörténeti értékét a kaptárkövek, valamint a riolittufába faragott, „kőbe vágott” sziklahelyiségek – a hajdani gazdálkodás, a hagyományos tájművelés emlékei – jelentik.



A hagyományos tájművelési, gazdálkodási módok (tájhasználati formák) – a szőlészet-borászat és a legeltető állattartás – a Bükkalján igen szoros kapcsolatban álltak és állnak a bükkaljai kőkultúrával – amely a Hungarikum Bizottság 2016. június 17-i ülésén egyedülálló természeti jellege miatt megkapta a Hungarikum címet.

https://bukkaljaertektar.hu/;

https://bukkaljaertektar.hu/a-hungarikum/



Kapcsolódó

Cserépfalu, "Ördögtorony" Tanösvény

Cserépfalu, "Ördögtorony" Tanösvény

2018.05.13. 11:42
Jelzés:
piros T
Kiinduló pont:Cserépfalu központjában található a tanösvény kiindulópontja

Állomások száma:20
LeírásA Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit, a Bükkalját felépítő riolittufa keletkezését (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáit - egyben kultúrtörténeti különlegességeit -, a kaptárköveket (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeit (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőket, hegyi réteket, a gyertyános tölgyeseket, szurdokerdőket, a melegkedvelő tölgyeseket és a karsztbokorerdők élővilágát és hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyét, a Suba-lyuk barlangot (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) mutatja be. A Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang nagyméretű, egy juhnyájat is képes befogadni.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A tanösvény állomásai:1. Berezd-oldal: kilátópont2. Berezd-oldal: közetfeltárás3. "Kisamerika"4. Berezdaljai pincesor5. Mésztetői fás legelő6. Ördögcsúszda7. Ördögtorony-kaptárkő8. Mész-patak szurdoka9. Túrbucka10. Perpác-rét-hegyi legelő11. Víznyelő12. Hór-völgy közetei és felszíniformái13. Gyertyános-tölgyes14. Jégkori sziklaformák15. Törmeléklejtő erdő és szurdokerdő16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény17. Suba-lyuk18. Melegkedvelő növényzet19. Mészégetés20. Népi építészet
Tovább olvasom