Kalandunk az év emlősével – pontosabban „Juharka” kalandja velünk 2024.09.18. 16:00

A vadmacskáknak is kilenc élete van..?

Nem mindennapi annak a fokozottan védett vadmacskának (Felis silvestris) a története, mely a múlt héten kapta vissza szabadságát Igazgatóságunk működési területén. A lábtörött kandúr „meséje” más okból is témába vág, hiszen a Vadonleső Program idén a vadmacskának adományozta az "Év Emlőse” címet, ezzel nagyobb ismeretséget szerezve ennek a rejtőzködő, különleges ragadozónak.

„Juharka” története még januárban kezdődött, amikor Ostoros mellett egy autó elgázolta és a lába csúnyán eltört. Megtalálói és jótevői „cirmos” házi macskának vélték, és ennek szellemében kértek állatorvosi segítséget. A fiatal állat nem volt jó bőrben és végül a Cica-Vár-Lak Alapítvány ( https://cicavarlak.hu) gondozása alá került. A cicaszerető csapat „Juharkának” nevezte el, és mindent megtett azért, hogy a lehető legszakszerűbb állatorvosi ellátásban részesüljön a Sahin Klinika Állatorvosi rendelő segítségével - és sérülései ellenére esélyt kapjon a teljes gyógyulásra.

Fotó: Dunai Írisz

Az európai vadmacska nagyon hasonlít a házi macskához ( Felis catus). Bár vannak jellegzetes eltérések a küllemükben (pl. a bunda mintázatban, a tömött, gyűrűs farokban és a zömök testalkatban), azonban elkülönítésüket nehezíti – és egyben a vadmacskát is jelentősen veszélyezteti –, hogy a vadmacska és a házi macska között keveredés (hibridizáció) tapasztalható.

„Juharka” vad viselkedése és „csíkos” mintázata okkal keltett gyanút az alapítvány csapatában, így felvették a kapcsolatot Igazgatóságunk gerinces zoológiai szakreferensével. Az állatot genetikai vizsgálat alá vetették, melynek következtében április elején kiderült, hogy bizony ízig-vérig vadmacska, így gyógyulás után a szabad természetben a helye.

Fotók: Mucsi Krisztina

"Juharka" ezután búcsút vett lelkiismeretes gondozójától, Írisztől és az alapítvány csapatától, majd Igazgatóságunk egri mentőállomására került. Nagy szerencséje volt, mert a szakszerű ellátásnak hála esélyt kapott a teljes gyógyulásra. Így jár most a -1. életnél.

Tavasszal hosszú út állt még előtte, mert (újra) meg kellett tanulnia mozogni, vadászni, és ami nagyon fontos: tartani az embertől. Mivel Igazgatóságunk mentőállomásán évről évre megfordulnak vadmacskák, így az állatokért felelős kollégánk nagy rutinnal fogadta "Juharkát", és a legjobb kezekben készülhetett föl a szabad életre.

Úton Egerbe (Fotó: Mucsi Krisztina)

Fotó: Hák Flóra

A vadmacska szabadon engedésére a hosszú gyógyulás/repatriáció (visszavadítás) után a múlt héten került sor Igazgatóságunk Nyugat-Bükki Tájegységének területén, olyan helyen, ahol a sűrű erdő és a kis tisztások is a faj rendelkezésére állnak. A pillanatot az alapítvány csapatának képviseletében élhettük át. Egy vitális, energikus, egészséges állat tért vissza a természetbe, mely egyáltalán nem szorul a továbbiakban emberi segítségre, és hátra sem nézett.

Az elengedés pillanata (Fotó: Bodzás János)

Videók: Hák Flóra (BNPI), Kelemen Tamás (BNPI), Dunai Írisz (Cica-Vàr-Lak Alapìtvàny)

A házi macskák vadmacskával való hibridizációja, és a betegségek közvetítése negatívan hatnak e fokozottan védett állat állományára, s talán ez az egyik legnagyobb veszély - a közúti forgalom okozta problémák mellett-, ami a vadmacskákat fenyegeti. Azonban fontos kiemelnünk, hogy „nem beszélünk el egymás mellett” a tudatos, felelősségteljes háziállattartó emberekkel. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a házi macskák és a kóbor állatok száma korlátozva legyen. A házi macskák szabályozatlan szaporodásával és a felelőtlen tartásukkal kapcsolatban nemcsak a védett fajok, hanem az állatmentő szervezetek, civil állatvédők is számtalanszor kerülnek nehéz helyzetbe! Az is biztosan tudható már, hogy a felelős macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszú távú fennmaradása érdekében.

Végszóul köszönjük az alapítvány és a kollégáink lelkiismeretes munkáját a vadmacska gondozása során. Az októberben esedékes „Vadmacska Gála” nevű programon Igazgatóságunk standjánál „Juhar” történetéről is készülünk majd bemutató anyagokkal. Az eseményen minden „Év Emlőse” iránt érdeklődőt szeretettel várunk a Vadonleső szervezésében a Fővárosi Állat- és Növénykertben!

Hák Flóra
Hák Flóra
természetvédelmi referens
Gombkötő Péter
gerinces zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom