Ezeket a „hosszúkás” leveleket akarva-akaratlanul sokan ismerjük: a városokból, parkokból, út mellett, a házunk előtt, a szomszédból. Ha megdörzsöljük a levelét és még büdös is, a bálványfával van dolgunk.
A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba. Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos, nálunk pedig úgynevezett „inváziós” fásszárúnak számít, ami az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel. Széles tűrőképességű, agresszív terjedésű fa, mely mára szinte mindenhol előfordul hazánkban. Akár 25 méter magasra is megnőhet. A fejlődő fácskák, kis csemeték hosszúkás leveleit valószínűleg mindannyian ismerjük és láttuk már, hiszen az urbánus környezetben (is) lépten-nyomon szem előtt vannak. Összekeverhető az ecetfával (ami egyébként szintén könnyen terjedő, inváziós tulajdonságokkal bíró faj), azonban az ecetfák kisebb termetűek, és a bálványfa levelét megdörzsölve kellemetlen, erős szagot áraszt. A kis csemeték ilyenkor, a tavaszi-kora nyári időszakban még inkább a szemünk elé kerülhetnek.
Mint az egyik „élen járó” inváziós fásszárúnak, negatív gazdasági és humán-egészségügyi hatásai vannak. Természetvédelmi szempontból komoly károkat okoz, többek közt az élővilágban, és az erdőfelújítások során is. Gyorsan terjed, árnyékolásával, a talaj nitrogénszintjének növelésével kiszorítja az eredeti, őshonos növényzetet. Az erdőkben is jelentős károkat okozhat a megjelenésével, és agresszív tulajdonságai miatt nehezen visszaszorítható.
A településeken megtelepedik az utak, épületek, járdák hasadékaiban és felgyorsítja azok állapotának romlását. A temetőkben, parkokban szintén gyorsan terjed, és hiába vágják ki, a sarjról újra kihajt.
Az inváziós fajok terjedését leginkább a kezdeti felismerés, és a tudatosság gátolhatja meg! Ne vásároljunk, ültessünk, „tűrjünk meg” inváziós fajokat, legyünk tájékozottak, ahogy tudjuk, szorítsuk vissza őket. Ha már megjelent a bálványfa a környezetünkben, kizárólag mechanikai módszerekkel (kihúzás, kivágás) sajnos lehetetlen megállítani, visszaszorítani. Sőt, a kivágás okozta stressz miatt a növény erős sarjadzásnak indul (ilyen jelenséget pl. temetőkben megfigyelhetünk), ezért csak a vegyszeres védekezés hozhat hosszú távon eredményt. Gyomirtó permetezőszer használata javasolt július végétől szeptember elejéig, természetesen a munka-egészségügyi óvó rendszabályok betartása mellett! Mielőtt nekivágunk ennek a megoldásnak, legyünk körültekintőek és tájékozottak.
Az alábbi oldalon az Európai Unió területén, valamint a hazánkban előforduló idegenhonos inváziós fajokkal ismerkedhetnek meg: www.invaziosfajok.hu
Írta/fotók: Hák Flóra (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – természetvédelmi ügyintéző)
