Igazgatóságunk adott otthont az 50. Magyar Malakológus Találkozónak 2026.09.23. 11:00

A hagyományokhoz híven idén is szeptember harmadik hétvégéjén (szeptember 18-20.) került megrendezésre a Magyar Malakológus Találkozó. Ezúttal Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bábakalács Természetiskolájában gyűltek össze az elsősorban csigák és kagylók kutatásával foglalkozó szakemberek. A találkozón közel 60 malakológus és szimpatizáns gyűlt össze. A résztvevők között több külföldi, csigákkal és kagylókkal foglalkozó szakembert és hazai egyetemen tanuló külföldi hallgatót is köszönthettünk.

Kép forrása: Szabó Sándor malakológus

A rendezvény fókuszában az elmúlt 50 év legfontosabb eredményeinek, eseményeinek felidézése állt. A résztvevők megemlékeztek a nagy elődökről, a hazai malakológia múltját és jövőjét elemezték. A szombati napon 12 tudománytörténeti és tudományos előadásra került sor. A budapesti Városligettől Új-Kaledoniáig számos érdekes helyszín csigafaunájáról számoltak be a szakemberek. A faunisztikától a természetvédelmi kérdéseken át a puhatestűek filogenezisének újszerű megközelítéséig változatos témaköröket érintettek az előadók. Szó esett egy új, hazánk szárazföldi csigafaunáját bemutató könyv előkészítéséről is.

Képek forrása: Farkas Roland BNPI természetvédelmi referens

A rendezvény helyszíne nem véletlenül került idén a Bükk hegységbe. A találkozó kiemelt témája volt a kácsi és sályi langyosvizű források csigafaunája és annak védelme. A résztvevők egy átfogó előadás révén kaptak tájékoztatást az aktuális veszélyeztető tényezőkről és természetvédelmi tevékenységekről. Szombat délután terepi program keretében közösen látogatták meg a kácsi langyosvizű forrásokat, ahol személyesen győződhettek meg az aktuális helyzetről. Több észrevétel és kezelési javaslat is megfogalmazódott a bejáráson, amelyek a későbbiekben segíthetik az itt élő, egyedülálló csigafauna védelmét.

Képek forrása: Szabó Sándor malakológus

Vasárnap újabb szakmai kirándulásokra került sor. A társaság egy része a szarvaskői vár malakológiai szempontból is jelentős sziklagyepein vizsgálódott, míg mások a felsőtárkányi Kő-köz szurdokerdő jellegű élőhelyeinek csigafaunájával ismerkedtek meg.


A rendezvény lebonyolítását „A fokozottanvédett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésénekmegalapozása” című KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00036 azonosító számú pályázata támogatta.

Farkas Roland
természetvédelmi referens

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom