Idén is felvettük a kesztyűt az inváziós bíbor nebáncsvirág ellen! Szó szerint. 2024.08.16. 10:40

Ebben az évben befejeztük a Csernely-patak bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) mentesítését Igazgatóságunk Tarna-Lázbérci Csoportjának működési területén. Több községet érint ezen özönnövény terjedése, valamint a festői fokozottan védett területet, az Upponyi-szoros sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterét is. Mint minden inváziós faj esetében: a megelőzés vagy - ha már megjelent a problémás betolakodó - az időben való cselekvés nagyon fontos! Az idegenhonos fajok terjedését ugyanis leginkább a kezdeti felismerés és a tudatos cselekvés gátolhatja meg.

A szóban forgó növény / Fotó: Hák Flóra

Mi a „baj” a bíbor nebáncsvirággal?

Európába dísznövényként, illetve mézelő növényként hurcolták be, eredetileg a Nyugat-Himalája mérsékelt, csapadékos éghajlatú térségeiben és Kelet-Indiában őshonos. Sűrű állományokat képez; allelopátiás hatása is ismert, mely révén elnyomja az eredeti lágyszárú növényzetet, teljesen átformálva az érintett ökoszisztémát. A természetközeli ártéri erdők spontán regenerálódását, megújulását és a szabályozott vízfolyások mesterséges rehabilitációját is akadályozza.

Önkéntes akció

A Csernely-patak bíbor nebáncsvirág mentesítésének érdekében Uppony község határában a tavalyi évhez hasonlóan idén is önkéntes napokat hirdettünk meg, ahol szívesen vettük segítőkész természetbarátok csatlakozását. A segítséget látogatóhelyeinken beváltható családi belépőkkel háláltuk meg.

„Mi lesz a méhekkel?” – tették fel hozzászólás formájában a kérdést a közösségi oldalunkon. Önkéntes akciónk kiírása ugyanis rengeteg embert elért az interneten. Az özönfajok problémájával kapcsolatos téma megismertetése, a természetvédelem iránt érzékeny felhasználók felé való kommunikálása éppoly fontos volt számunkra az önkéntes akció kiírása során, mint maga a vállalkozó szellemű emberek segítsége. Több hozzászólást, visszajelzést kaptunk a felületeinken a bíbor nebáncsvirág irtásával kapcsolatban, melyek olvasása során örömmel tapasztaltuk, hogy sokak felé sikerült a témában új információkat közölnünk.

Bár valóban számos rovarfaj látogatja e növény virágát, beporzóinkért azonban nem kell a bíbor nebáncsvirág vonatkozásában aggódnunk. Boldogan végeznék a dolgukat kizárólag az őshonos növények kínálta lehetőségek közt is, ezen inváziós növényfaj nélkül. Fontos megértenünk ugyanis, hogy az idegenhonos fajok jelentős károkat okoznak. Agresszív terjedésükkel képesek új termőhelyeken megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek törékeny ökológiai egyensúlyát, valamint szerteágazó gazdasági- és esetenként humán egészségügyi kockázatot is jelenthetnek! A Csernely-patak gyönyörű szakaszán a fokozottan védett természetvédelmi területen igenis kiábrándító a bíbor nebáncsvirág „mező” látványa” a vízfolyás menti kisebb tisztásokon, mely elnyom minden ott megtelepedni kívánó lágyszárút. E nagy termetű növény ugyanis sűrű állományával és nagy mennyiségével, nehezen bomló avarjával gátolja a honos fajok felújulását.

Nebáncsvirág „mező” / Fotó: Hák Flóra

Felvettük a kesztyűt?

Igen. A legtöbb erőszakos inváziós növényfajjal ellentétben a bíbor nebáncsvirág kezelése pár év alatt orvosolható, hiszen tartós magbankot nem képez a talajban. Sekélyen gyökerezik így könnyen kihúzható (kigyomlálható), a kezeléséhez nincs szükség gyomirtóra vagy vegyszeres kezelésre, ami a természetvédelem számára szintén köszönetteljes. Munkaigényes tevékenység és gyakran nehezen megközelíthető helyszíneken kell felvennünk a harcot vele, de ismerve a többi agresszív özönfaj kezelését mindezek ellenére „hálás” feladat. Nincs szükség hozzá másra, „csak” egy munkás kesztyűre, gumicsizmára, több évi kitartásra, időre és emberi kapacitásra.

Végül 7 elszánt természetbarát segítette a munkánkat az önkéntes akciók alkalmával, de csatlakoztak kollégáink ezen tevékenységéhez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök hallgatói is. Így sikerült ezt a viszonylag hosszú szakaszt 5 nap alatt bíbor nebáncsvirág-mentesítenünk, a több ezer egyedből álló gócpontokat felszámolnunk!

Bevetésen / Fotó: Juhász Lilla, Hák Flóra

Mi lesz ezután?

Örömmel tapasztaltuk, hogy azokon a szakaszokon, melyeket tavaly is mentesítettünk a bíbor nebáncsvirág jelenléte alól, látványosan csökkent a növény mennyisége. Ez a csökkenés kb. 4 év alatt hoz végleges eredményt, odáig kitartóan folytatnunk kell minden nyáron a munkát. Igazgatóságunk Kelet-Bükki Tájegységének területén már beszámolhatunk olyan patak szakaszokról, ahol a bíbor nebáncsvirág megtelepült állománya orvoslásra került. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, hiszen az egykoron fertőzött területeket minden vegetációs időben ellenőriznünk kell, hogy időben tudjunk cselekedni, ha újra felüti a fejét a nemkívánt betolakodó. Jelenleg a Csernely-patakon túl a Kánya-patak mentén is kezeljük a növényt, így feladatunk még bőven van.


Végszóként ezúton is köszönjük az önkéntesek, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök hallgatóinak kitartó segítségét! Az özönfajok témájának megismerése és a tájékozottság érdekében Igazgatóságunk kommunikációs felületein kívül az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisának honlapját javasoljuk további olvasásra, megismerésre: www.invaziosfajok.hu!

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
MareiIm Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert.Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt.Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom