Hivatalosan is megjelentek az első országos fehérhátú fakopáncs felmérés eredményei 2024.07.30. 15:30

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Harkályvédelmi szakosztályának fontos munkája volt egy országos program megszervezése 2021-22-ben, mely a fehérhátú fakopáncs állományainak felmérését célozta. Ennek eredményei immár egy tudományos cikk formájában is elérhetők, mely az Ornis Hungarica folyóiratban jelent meg.

Kép forrása: MME

Az MME szakosztálya ezzel a fajjal azért kezdett el komolyabban foglalkozni, mivel a hazai erdőgazdálkodás rendszere természetvédelmi szempontból közel sem megfelelően működik. A gazdálkodás jelenlegi intenzitása Magyarországon komoly negatív hatást gyakorol erdeinkre. A gazdaságilag kezelt erdőkben nemcsak a biológiai sokféleség csökken, de az erdő úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásai sem működhetnek megfelelően, mint például a talajvédelem, a levegővédelem vagy a vízmegtartás. Hogyan segíthet ebben ez a madárfaj? A fehérhátú fakopáncs úgynevezett „esernyőfaj”, azaz védelme közvetetten más állat- és növényfajok, sőt egész ökológiai rendszerek védelméhez is hozzájárul. Bízunk tehát benne, hogy ha ez a ritka, fokozottan védett faj kiemeltebb figyelmet kap, úgy az erdők általános képe is pozitív irányba változhat hazánkban.

A program során felmért UTM négyzetek. Kép forrása: MME

Az országos felmérés során UTM négyzetek teljes bejárását végezték el az előre meghatározott protokoll alapján. Több mint 30 önkéntes segítségével, összesen 102 UTM négyzetben (2,5x2,5km) vizsgálták meg, hogy jelen van-e a faj, illetve hogy hány pár fészkelése valószínűsíthető. Emellett a MAP adatbázis segítségével áttekintették, hogy 2010 óta mely UTM négyzetekben fordult elő a faj. Az így kapott adatokból becsülték meg az egyes régiókban a fészkelő állomány nagyságát.

A teljes magyarországi állományt 480-800 pár közé becsülik az MME szakemberei. Ez némileg nagyobb mint az eddig rendelkezésre álló becslések, ezt azonban nem az állomány növekedése, hanem egyes régiókban a felmérői aktivitás növekedése magyarázza. Megállapítható, hogy a Dunántúl területén már csak viszonylag kis állományok élnek, egyes régiókból pedig teljesen eltűnőben van a faj. Ezzel szemben az Északi-középhegység területén még jelentős, egyelőre stabil állományok találhatók, köszönhetően a nagy kiterjedésű, alkalmas élőhelyeknek. Kérdés azonban, hogy hosszú távon mi várható? A kicsi és izolált dunántúli állományok megmaradhatnak? Milyen trend látható majd az Északi-középhegység populációinál?

A fészkelőállomány becslésén túl sok más izgalmas tény is feltárásra került, így az alkalmas élőhelyek kiterjedése és a denzitás közötti kapcsolat, a földrajzi izoláció problémája és a veszélyeztető tényezők is. Aki komolyabban érdeklődik ezek iránt és a részletes becsléseket is szívesen látná, azok számára elérhető a teljes cikk az Ornis Hungarica folyóiratban:

A fehérhátú fakopáncs előfordulásai Magyarországon 2010 óta. Kép forrása: MME

Az MME ezúton is köszönetet mond mindazon személyeknek és szervezeteknek, akik felmérőként vagy egyéb módon segítséget nyújtva részt vettek ebben a munkában. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a felmérés. Ők név szerint: Arnóth Júlia, Balázsi Péter, Bodor Ádám, Bozsaky Bonifác, Bukor Boglárka, Bruckner Attila, Dénes János, Fatér Imre, Forintos Viktor, Frank Dzsenifer, Frank Tamás, Gerard Gorman, Gyenes János, Halmos Gergő, Huber Attila, Imre Kornél, Izsó Ádám, Juhász Lilla, Kaposvári Marcell, Kasza Ágnes, Kern Roland, Klébert Antal, Kutschi Péter, Lippai Károly, Manczur Ferenc, Mátéffy Szabolcs, Molnár Márton, Nagy Károly, Ölveczki Gyula, Péntek István, Pitó Andor, Rottenhoffer István, Roy Adams, Schmidt András, Somoskői Péter, Szegedi Zsolt, Szitta Tamás, Szokács Krisztián, Timon Dávid, Vámos Csenge, Varga Benedek, Vig Bálint, Vig Tibor, Vig Tünde, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, MME Bükki Helyi Csoport, MME Ifjúsági Tagozat, MME Monitoring Központ.

Az MME tervei szerint ez a felmérés csak az első lépcsőfok volt, egyfajta megalapozó munka. Minden közreműködő bízik abban, hogy a továbbiakban sikerül komolyabb előrelépéseket is tenni a faj országos védelme terén.

Forrás: MME


Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom