Globálisan veszélyeztetett vadludak a Zagyva-völgyben 2022.11.10. 15:15

November elején három példány vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) sikerült észlelnünk Hatvan térségében, a régi cukorgyári ülepítőtavak, újabb nevén a Kincsem-tó környékén.

Körülbelül 150 példány nagy lilik (Anser albifrons) társaságában, szántóföldi táplálkozás közben sikerült megfigyelni őket. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, korábban még nem is volt rá példa! Ennek oka, hogy a térségben nincsenek alkalmas vadlúd-élőhelyek. Bár megfelelő táplálkozóhelyek még akadnak, a vadludak számára azonban az is fontos, hogy viszonylag nagy kiterjedésű, háborítatlan vízfelület legyen a közelben, ahol biztonságosan tudnak inni és aludni. A valaha volt cukorgyári ülepítőtavak ma már helyi védettséget élveznek, így nyugalmas pihenőhelyül szolgálnak a vonuló vízimadaraknak. Kis kiterjedésük miatt azonban csak ritkán jelennek meg itt vadludak, és általában csak az országosan is gyakori fajok tűnnek fel, így főként nagy lilik (Anser albifrons) és nyári lúd (Anser anser). A mostani különleges vendégek mellett az idei évben már az is meglepetést okozott a területen, hogy az országosan igen megritkult tundralúd (Anser serrirostris) két példánya is megpihent a tavakon.

Tundraludak a Kincsem-tavon (nagy lilikek és nyári ludak társaságában)

A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) megjelenése nem véletlen keltette fel érdeklődésünket. Globálisan veszélyeztetett fajról van szó, világállománya mindössze 18-19 000 párra tehető. A szibériai tundrákon fészkel, a telet főként a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger mellékén tölti. Az utóbbi években megfigyelhető a vonulási útvonaluk nyugatabbra tolódása csakúgy, mint több más vadlúdfaj esetében is. Ennek köszönhetően egyre nagyobb számban érkeznek télire a Kárpát-medencébe vörösnyakú ludak, és így a faj védelme szempontjából a magyarországi szakemberekre is nagyobb felelősség hárul. Világállománya sajnos csökkenő trendet mutat, mely mögött több tényező is áll, így a vadászat, a mezőgazdaság átalakulása, az élőhelyek megszüntetése.

Röptében sokszor nehéz kiszúrni a vörösnyakú ludat a nagy lilikek csapatában

Mostani megfigyelésünk rámutatott arra, hogy a klasszikus vadlúd élőhelyeken (Hortobágy, Kiskunság stb.) kívül már az egészen kis vizes élőhelyeken is feltűnhetnek vörösnyakú ludak. Akár egy kisebb létszámú nagy lilik csapatba is könnyen vegyülhetnek e fokozottan védett faj egyedei. Ezek az adatok a faj hazai védelme szempontjából is fontosak lehetnek, rávilágítanak arra, hogy már nem csak a tradicionális előfordulási helyein kell odafigyelni rájuk. A vadászok figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni, hogy a vadlúdvadászatok során alaposan tanulmányozzák a vadászható nagy lilikek csapatát, hogy a védett vörösnyakú társaik ne kerüljenek terítékre.

A Kincsem-tó közelében táplálkozó vörösnyakú ludak

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom