Fiókamentésből fiókamentés 2024.08.06. 12:30

A Nógrád-Ipoly Tájegységhez július végén Palotásról érkezett bejelentés, miszerint találtak egy ragadozó madárfiókát. Telefonos beszélgetést követően a bejelentőtől kaptunk egy e-mail-t is, amiben megadta a pontos címet, illetve csatolt egy képet a madárról. Egy vörös vércse volt.

Gyors szervezést követően pár órán belül a helyszínre érkeztünk, ahol egy kedves pár fogadott bennünket. Elmesélték, hogy kutyasétáltatás közben lettek figyelmesek a sírdogáló madárhangra és mivel nem találták a fészket, ezért jobbnak látták elhozni a területről, mielőtt egy róka, kutya, vagy macska elfogja. Azonnal jelezték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái felé az esetet. Megállapítást nyert, hogy a kismadár kitűnő állapotban van, úgyhogy rögtön megkezdtük a fészek felkutatását.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a saját fészekaljunkban találunk önkéntes segítséget: a mentés során Csáki Imre Hunor amiben tudott, a helyszínen segített minket. Miután Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport) megtalálta a fészket és megbizonyosodott, hogy a fészekben vannak még fiókák, a felnőtt (adult) madarak etetnek és a fa, amin a fészek elhelyezkedik, az biztonságosan mászható, kis önkénteseinkkel már vittük is a fiókát.

A mentett fióka jelölőgyűrűt is kapott, a természetbe visszaengedett madaraknál ugyanis különösen fontosnak tartjuk a gyűrűzést, hogy a későbbiekben minél több adatot nyerhessünk a mentések sikerességéről.

A fészekhez felérve elterveztük, hogy a mentett fióka visszahelyezése mellett a többi fióka gyűrűzését is megejtjük. Az egyik fiatal fészekből való kiemelése azonban váratlan akadályba ütközött. A gallyfészekbe ugyanis sajnos műanyag bálaháló is beleépült, amely rátekeredett a madár lábára és foglyul ejtette. A vörös vércsék nem építenek fészket, hanem általában varjúfélék régi fészkeit foglalják el. Ebben az esetben egy dolmányos varjú fészekben nevelkedtek a fiatalok, így feltehetőleg a dolmányos varjú építhette bele a bálahálót. Sajnos a háló annyira „beleérett” már a gallyak közé, hogy a fiókának esélye sem volt a szabadulásra. A háló annyira elszorította a lábát, hogy a madár lábfeje már teljesen elhalt.

Egyértelmű volt, hogy a szabad életre már nem lesz képes fél lábbal, így a fészekből való kivétel mellett döntöttünk. Szakszerű állatorvosi kezelés (lábfej amputálása) után ez a fióka bemutató madár lesz, sajnos a természetbe már nem térhet vissza. A sikeres fiókamentés tehát egy újabb fiókamentésbe csapott át.

A madármentésről képek is készültek.

A mentésben részt vevők:

Csáki Imre Hunor, 11 éves önkéntes

Csákiné Dobos Laura oktatási referens (Nógrádi Tájegység)

Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport)

Molnár Sándor és Molnár Sándorné Ágnes, bejelentők

Németh Bálint természetvédelmi őr (Nógrádi Tájegység)

Papp Ferenc természetvédelmi őr (Nógrádi Tájegység)

Pintér Zsolt Nógrádi Tájegység munkatársa

Sejben Nimród Márk, 11 éves önkéntes

Urbán László csoportvezető (Mátrai Csoport)


Fotók: Csákiné Dobos Laura

Molnár Márton
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom