Felmérték a Borsodi-Mezőség szöcskeegereit 2022.06.27. 15:48

Harmadik alkalommal szervezett a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tavasz végén magyar szöcskeegér (Sicista trizona) felmérést. A két szervezet 2020 óta szervez évente két alkalommal szöcskeegér-kutató tábort a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

A tábor központja a Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központban található. E két szervezet mellett a Debreceni Egyetem és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vesznek részt a programban, és a meghívott PhD, Msc és Bsc képzésben részt vevő hallgatók is többnyire e két egyetemről érkeznek.

Rajtuk kívül még a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület önkéntesei tartoznak a kutatást rendszeresen segítők közé.

A tábor célja kettős: egyrészt az emlősök iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára biztosít továbbképzést, másrészt a táborok ideje alatt megvalósul a tavaszi, illetve az őszi monitorozás. A 4-5 nap persze nemcsak a szöcskeegérről szól, hiszen a Borsodi-Mezőség más érdekes emlősfajokat is fel tud mutatni: a csapdaellenőrzések szüneteiben napközben ürgét vagy hörcsögöt mérnek fel a táborozók, és ha kifogytak az emlősökből, akkor a puszta madarait figyelhetik meg.

Minden alkalommal érkeznek különleges vendégek is a táborba, köztük más nemzeti park igazgatóságok vagy például a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. Idén Sipos György és Demeter András voltak vendégei a tábornak. György a Természettudományi Múzeum vezető nagyemlős-preparátora volt; ő gyűjtötte a ’70-es években azokat a Hernád-völgyi bagolyköpeteket, amelyekben Schmidt Egon megtalálta a szöcskeegér maradványait. András a Múzeum Emlősgyűjteményének, majd az Európai Bizottság Természetvédelmi és Biodiverzitás Osztályának volt munkatársa, páratlanul széleskörű rálátással az európai emlősvédelemre. Andrásnak köszönhető, hogy a szöcskeegér 2004-ben uniós védelmet kapott. Mindkettőjüktől sokat tanultak a tábor résztvevői.

Végül a legújabb eredményekről: ismét nagy számban kerültek elő szöcskeegerek, ami azt jelzi, hogy a populáció mérete nem csökkent. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szöcskeegérbarát élőhelykezelésnek már látszanak a jelei! A csapdába került egyedeknek csak 5%-a volt nőstény, aminek oka, hogy a májusi párzási szezonban elsősorban a hímek aktívak – a nőstények keveset mozdulnak ki, otthonukban várják a potenciális udvarlókat. A legfontosabb eredmény, hogy egy új élőhelyet is sikerült megtalálni Tiszadorogma határában, ami az eddig ismert lelőhelyektől hozzávetőlegesen 2500 méter távolságban található. Ezáltal a magyar szöcskeegér törzsalak (Sicista trizona trizona) világállományának elterjedése már csaknem 71,5 km2! Bár az új lelőhely egy felhagyott szántó, amit újra művelésbe terveztek vonni, reményeink szerint a mostani felmérésnek, és az ezáltal elindult intézkedéseknek köszönhetően, ezek a szöcskeegerek megmenekülhetnek!

A rövid videót a debreceni PhD-hallgató, Szabó Zsófia készítette.

A szöcskeegér megőrzését a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt támogatja.

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

A cikk először a Grassland oldalán jelent meg.

Írta: Cserkész Tamás és Balázsi Péter

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom