Eredményes költési időszak a szárnyas „nagyragadozóknál” 2020.06.23. 11:06

Június a bőség hava, mondja a népi hiedelem és milyen igaza is van.

Érnek a gyümölcsök, kezdődnek az aratások, javában tartanak a kaszálások. Mindenki a termények betakarításával van elfoglalva. Nincs ez másképp nálunk, madarászoknál sem, indul a költési időszak „szürete”, a fészkek ellenőrzése, a fiókák gyűrűzése az igazán nagyoknál, a sasoknál és a sólymoknál!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegysége igazi „éléskamra”! Alföldi elhelyezkedésével, mozaikos elrendezésével változatos és bőséges táplálékkínálatot biztosít gazdag madárvilágának. A szántók közé beékelődött gyepek, füves mezsgyék, lucernások, ugarok és parlagok táplálkozó helyet, míg a szegélyfasorok, erdősávok, facsoportok búvó és fészkelő helyet biztosítanak. A térség karakterfajai a seregély, mezei pacsirta, bíbic és szalakóta, míg a régió csúcsragadozói, a tápláléklánc piramis teteje a kerecsensólyom és a parlagi sas. Ég és föld urai, gyorsaságukkal és nagyságukkal meghatározó szabályozói a természet, ezen szegletének.

A kerecsenek az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei miatt (hideg és esős tavaszok), nem tudtak meghatározó fészekaljakat produkálni, sok esetben felhagytak a költéssel, zápultak be a tojások. Így különösen örömteli, hogy idén 3-4-5 fiókás fészekaljakat tudtunk regisztrálni és emelkedőben van a fészekfoglaló párok és sikeres költések száma is.

Az idei év különösen jónak számít. Ezen pusztai fajoknál a szárazabb tavasz kedvező, sok a pocok és földön fészkelő egyéb zsákmányállat. Alapvetően a hímek vadásznak, míg a tojó a tojásokat költi, és a kisfiókákat melengeti és eteti. Itt nagyon fontos, hogy elegendő táplálékot tudjon gyűjteni, és hogy a tojónak már csak akkor kelljen szerepet vállalnia a vadászatban, ha már a fiókák elég erősek és idősek ahhoz, hogy magukra hagyhatóak legyenek


A parlagi sasok kutatása az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül. A fajjal foglalkozó szakemberek rengeteg időt és energiát töltöttek a tudományos alapokra, hogy minél pontosabb képet kapjunk a Kárpát–medencei állomány helyzetéről és annak fejlesztési lehetőségeiről. Ennek egyik fontos eleme a fészkek ellenőrzése és az ezek során felvett adatok pontossága. A fiókák számbavételekor nem csak méret felvételezések történnek (kor, súly, különböző parametrikus mérések, mint karom, csűd és farok hossz, nem megállapítás) hanem DNS vizsgálatokhoz genetikai mintaanyag is vételezésre kerül. A szülőktől vedlett tollat gyűjtünk, a fészekből táplálékmaradványokat.

Mindezek azonban csak akkor sikerülnek, ha fel tudunk mászni és biztonsággal le is tudjuk ellenőrizni a fészket és környezetét. A sasok alapvetően nem könnyítik meg a helyzetünket, a magas fák csúcsában, felső harmadában, azok széleire építik a fészkeket, sokszor olyan helyzetbe, hogy onnan már nincs feljebb…így az emberi képességek igen ki vannak feszítve, és hát előfordul, hogy a sasok győznek!

A természetvédelmi őrszolgálat munkája azonban itt nem áll meg, a biztonságos kirepülésig folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt tartják a fokozottan védett madarak költését. Szükség esetén pedig, legyen az időjárási viszontagság esetleg emberi zavarás a szükséges beavatkozásokat is megteszik. Legyünk hát körültekintőek, óvjuk és védjük természeti környezetünk értékeit!

Fotók: Sasvári János, BNPI

Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom
2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom