Elkészült a sasleltár 2022.01.24. 05:33

Hagyományainkhoz hűen az idei év is egy ragyogó programmal indult, és kínált nagyszerű lehetőséget a természetszeretőknek: számba kellett venni a ragadozómadarakat. Az 19. alkalommal megrendezett Országos Sasszinkronon való részvételre széles spektrumban kínált lehetőséget a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Kifejlett parlagi sas Fotó: Seres Nándor

Az Igazgatóság működési területén, Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben alföldi pusztaságokon, vizes élőhelyeken, domb- és hegyvidékeken gazdag természeti környezetben volt lehetőségük a madárbarátoknak részt venni a felmérésben. Az időjárás sajnos nem volt kegyes hozzánk, bár azért voltak szerencsések, de a többségnek komoly kihívást jelentett a párás, ködös körülmények leküzdése. Amilyen hálásak lehettünk a múlt évben a fagyos, havas tájért ragyogó napsütésben, most annyira nem sem segítette a természetjárást a ránk nehezedő szürke köd.

A nappali ragadozómadarak megszámlálása a természetvédelmi őrszolgálat koordinálása mellett összesen 74 fő részvételével zajlott. A programra kidolgozott egységesített táblázatba kerültek be az előfordulási adatok, e mellett térképen jelöltük be elsősorban a sasfajok megjelenését és mozgását. A területek bejárása egy terepen magabiztosan mozgó, megfelelő szakmai és terepi fajismerettel rendelkező vezető irányítása mellett történt, akihez önkéntes módon lehetett csatlakozni. Gyalogos bejárás esetén kisebb területet lefedve, míg autós bejárás esetén több település közigazgatási határát is átjárva kerültek feltérképezésre a január közepén nálunk tartózkodó hazai és átvonuló madarak. A látási viszonyokat erősen befolyásoló környezeti tényezők miatt sokunknak át kellett értékelni az előzetes elképzeléseket, bejárási útvonalakat, és az eredményesség érdekében a napi viszonyokhoz adaptálódni

A felmérésre váró fajok táplálkozási és aktivitási szokásait figyelembe véve elsősorban a biztonságot nyújtó fasorok, távoli facsoportok mentén, valamint a zsákmányolási lehetőségeket mérlegelve az állandó kultúrák, mint lucerna, gyepterületek voltak a bejárt útvonalak célpontjai. Az egerészölyveket és vércséket bokrok és fák csúcsain, esetleg szitálva, pocokra lesve lehetett megtalálni. A téli vendég kékes rétihéjákat folyamatosan pásztázva, alacsonyan, a föld felszíne felett őrjáratként mozgó vadászként kerestük. Míg az igazán nagyokat, a parlagi sasokat a kiemelkedő nagy nyárfákon, esetleg magasan az égben, már revírt védelmezve lehetett megtalálni. A rétisasok már akár fészeképítésben is lehetnek, hiszen ők februárban már a tojásokon kotlanak. Többen is szerencsésnek érezhettük magunkat a közelükben, amint táplálékkeresés közben, víztestek közelében halakra, vízimadarakra lestek.


A sasleltár fő számai a következőképpen alakultak 2022. január 15-én:

Parlagi sas: 62 példány

Réti sas: 15 példány

Kékes rétihéja: 79 példány

Egerészölyv: 774 példány

Vörös vércse: 181 példány

Kerecsensólyom: 4 példány

A számok jól mutatják, hogy bizony egyrészt a fő táplálékállat, a pocok populációja még nem regenerálódott az utolsó gradációt követő összeomlást után, másrészt a köd nagyon beszűkítette a látótávolságot, ezért töredék területet lehetett csak lefedni. Az évenkénti összehasonlíthatóság érdekében nincs lehetőség az időpont környezeti állapothoz igazításához, ezért akár köd van, akár sár vagy dermesztő hideg, január közepe az Sasszinkron!

Rétisas Fotó: Seres Nándor

Köszönettel tartozunk minden egyes kitartó felmérő irányába, aki a nehézségek ellenére is aktívan és lelkesen végezte munkáját a nap során. Nem csüggedhetnek, hisz mi és a madarak itt leszünk és jövőre ugyanígy, ugyanekkor várjuk őket és minden természet iránt érdeklődő és tenni akarót!

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48

Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark

[13.06.2022-19.06.2022]

Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.

Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln.

Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil.

Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.

Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.

Tovább olvasom
2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27

Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot

[21.03.2022-26.03.2022]

Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen.

Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.

An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft.

Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.

Tovább olvasom