Dél-Borsodban is megszámoltattak az év madarai 2020.01.31. 08:28

Az emberek általában kíváncsisággal vegyes csodálattal tekintenek a baglyokra, és ennek megfelelően örülnek annak, ha megpillanthatnak akár csak egy példányt is.

A legtöbben a településeken is költő kuvikkal (Athene noctua) találkoznak, míg a szintén kultúrakövető gyöngybagoly (Tyto alba) megtalálása már sokkal nehezebb.

Deres nyírfán nappalozó erdei fülesbaglyok (Fotó: Somoskői Péter)

Szerencsére telente sokkal könnyebb dolguk van a madárbarátoknak, hisz ilyenkor hazánk leggyakoribb baglyai, az 2020-as év madarának választott erdei fülesbaglyok (Asio otus) is behúzódnak a falvak, városok nyugodtabb részein található fákra, facsoportokra. Ebben az időszakban a baglyok akár több tucatnyian is nappalozhatnak egy-egy arra alkalmas fenyőn, tuján, ritkábban nyír- vagy fűzfán, majd alkonyatkor innen repülnek ki a közeli mezőgazdasági területekre, ahol leggyakrabban pockokra, egerekre vadásznak. Hajnalban térnek vissza a megszokott pihenőhelyeikre és itt sokszor nem is látszanak ki a sűrűből, csak a fák alatt lévő köpeteik és ürülékük árulja el jelenlétüket.

A köpetek gyűjtése, majd a benne található csontok meghatározása nagy segítséget nyújt a terület rágcsáló-faunájának megismerésében (Fotó: Somoskői Péter)

Nem véletlen, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportja is ezt a fajt választotta év eleji rendezvényének címerállatául. A február 1-én immár hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci Bagolylesen – az elmúlt évekhez hasonlóan – az idén is részt vesznek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, akik az év emlősével, a vidrával (Lutra lutra) fogják jobban megismertetni az érdeklődőket.

Baglyokkal díszített karácsony… vagyis nyírfa (Fotó: Somoskői Péter)

A telelő erdei fülesbaglyok számba vétele viszont már a múlt hétvégén megtörtént. Ennek a fajnak a felmérését először a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezte 2009-ben, az idei évtől viszont már az MME Ragadozó-védelmi Szakosztálya koordinálja. Természetesen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegységének természetvédelmi őrei és az MME Bükki Helyi Csoportjának önkéntesei is csatlakoztak ehhez a programhoz. A január 24-27. közötti időszakban a felmért 28 dél-borsodi településből 18-an találtuk az erdei fülesbaglyok nyomait, és összesen 556 példányt tudtunk megszámolni ezeken a nappalozó helyeken. Legnagyobb számban Szentistván (98 pld.), Tiszadorogma (85 pld.), Mezőcsát (70 pld.), Mezőkeresztes (70 pld.), Borsodivánka (60 pld.) és Tiszakeszi (50 pld.) településeken találtuk őket. Ez a tavaly 9 településen talált 181 egyedhez képest jelentős növekedés, ám ezt az is okozza, hogy 2019-ben jóval kevesebb helyen tudtuk keresni ezt a madárfajt.

A fotóst alaposan szemügyre vevő példány (Fotó: Pásztor Zoltán)

Reméljük, hogy jövő télen legalább ennyi madarat fogunk találni, és ezúton is szeretnénk megköszönni a felmérésben részt vevő civil és hivatásos természetvédők munkáját!

A fotókért köszönet Pásztor Zoltánnak és Somoskői Péternek!

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom